Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2011/2 (Szombathely, 2011)

ADATTÁR - Tilcsik György: Kunits Mihály 1820-ban készült leírása hat Vas vármegyei uradalomról. 1. rész. – Erdődy György gróf gyepüfüzesi uradalma

lítettek közül a legtöbb, számszerűit 16 leírás uradalmakról, illetőleg föld­birtokokról készült, a sorban nyolccal az ipari üzemek, öttel a kereskedők, néggyel a művészek, hárommal az iparűzők, kettővel-kettővel mezővárosok és a falvak következnek, melyek mellett egy-egy berendezés, épület, ille­tőleg egy ipart is űző kereskedő leírása is helyet kapott a kötetben. A 16 uradalom közül hat Vas vármegyében terült el, és ezek a következők voltak: Erdődy György gróf (1785-1859) gyepüfüzesi (ma: Kohfidisch, Ausztria) és vörösvári (ma: Rotenturm, Ausztria), Széchenyi Pál gróf (1789-1871) apáti (ma: Gencsapáti), Batthyány Fülöp herceg (1781-1870) körmendi, a Batthyány család németújvári (ma: Güssing, Ausztria) és a ciszterci rend szén tgc itthárdi u rad aim a. Kunits Mihály a leírások döntő többségét 1820 és 1822 között, illetőleg 1824 januárja és nyara között tett utazásai alkalmával készítette. Fontos és kiemelendő, hogy csak olyan adatok, tények, információk és megállapítások szerepelnek a kötetben, amelyeket személyesen látott és megtapasztalt, ille­tőleg amelyeket megtárgyalt hozzáértő, azaz megfelelő hely- és/vagy szakis­meretekkel rendelkező személyekkel. A szerző az uradalmakról vagy földbirtokokról közölt leírásai elé szinte kivétel nélkül, továbbá az egyéb tárgyú, hosszabb leírások elé gyakran rövi- debb-hosszabb terjedelmű „tartalomjegyzék”-et illesztett. Ebben a leírásban egymás után következő, de egymástól amúgy nem elkülönülő tematikus egy­ségek sorrendjében, előzetesen röviden ismereti, mintegy „beharangozza” azokat egy-két szóval, olykor rövid mondattal. A legtöbb uradalomról szóló beszámoló döntő részét az abban folytatott mezei gazdálkodás részletes ismertetése, az alkalmazott művelési módsze­rek leírása, a jellemzően termelt gabonafélék, a kapás- és egyéb haszonnö­vények, a tenyészett állatok, az erdőgazdálkodás jellemzőinek felsorolása, az uradalom különféle ipari üzemeinek, berendezéseinek, gépeinek számba­vétele, illetőleg az uradalom, illetőleg lakóinak a kereskedelemi tevékeny­ségét bemutató információk teszik ki. Kunits Mihály természetesen nem mulasztotta el, hogy szinte minden uradalom esetében megemlítsen egy-két olyan, speciális, helyi sajátosságot - így például a környéken lejátszódott nevezetes történelmi eseményeket, fennmaradt romokat, az uradalom te­rületén végrehajtott folyószabályozási vagy gátépítési munkákat, a nem túl távoli múltban lezajlott humán-, vagy állatjárványokat stb. -, amelyek csak az adott helyre voltak jellemzőek. Kunits miközben általában kitér mindazon tényezők - így például a föld gyenge minősége, a kedvezőtlen időjárási vi­szonyok, a gyakorta pusztító árvizek stb.- ismertetetésére, amelyek a mező- gazdasági munkákat hátráltatták vagy nehezítették, és ez esetekben mindig erősen hangsúlyozza és dicséri a földművelésből élők szorgalmát, munka­bírását és azon tulajdonságait, amelyekkel e nehézségeken úrra igyekeznek lenni. Ugyancsak jellemző a szerzőre, hogy az uradalmak tulajdonosait álta­lában jóságos, felkészült, a mezei gazdálkodásban és az állattenyésztésben általában kellően jártas, az új és modern eszmékre és ismeretekre nyitott, 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom