Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2011/2 (Szombathely, 2011)
ADATTÁR - Czirók Zoltán: Albrecht Alfréd, egykori szombathelyi reptérparancsnok pályafutása
lett, ehhez pedig repülőgépeket és megfelelő személyzetet rendeltek. A hivatalos névsorban szereplő 12 pilóta és két megfigyelő közül 1919. május-június hónapokban egy-öt pilóta és egy-két megfigyelő szolgált valójában a századnál és két-három repülőgép állt rendelkezésükre a feladatok megvalósításához.15 Kérdéses, hogy a Repülő pótalosztály állományában nyilvántartott 43 iskolázandó pilóta kiképzése megkezdődött-e, mivel a május 28-án a környező falvakban kirobbant ellenforradalmi megmozdulások, valamint a másnap kikiáltott Mura Köztársaság elleni katonai fellépések kapcsán a szombathelyi repülőknek harci feladatokat is végre kellett hajtani, ráadásul egy június 18-i parancs értelmében a kiképző századot áthelyezték Szombathelyről Mátyásföldre. A parancs szerint „csupán 1 volt tiszt. 2 volt altiszt és 8 ember (teljesen megbízható személyzet) hagyandó vissza a szombathelyi reptér épületeinek. hangárjainak és ezek berendezésének megőrzése végett".Ui Albrechtnek Budapesten kellett jelentkeznie, de hogy az átköltözés valóban megvalósult-e, nem ismert. Tény azonban, hogy a Tanácsköztársaság bukását követően a nemzeti hadsereg alárendeltségében újjászervezett repülőcsapatok vezetése az augusztus 11-én kiadott rendelet értelmében a Repülő kiképző század élére - ismét vagy folytatólagosan - Albrecht Alfrédot nevezték ki.17 Az októberi újabb átszervezések nyomán az egység a Szombathelyi Repülőszázad elnevezést kapta és a Háry László százados vezetése alatt álló alakulat személyi állománya is jelentősen bővült a korábbiakhoz képest : 1919. november 20-án 15 tiszt és 56 fő legénység, december 10-én pedig már 16 tiszt, 13 altiszt és 55 főnyi legénység alkotta. Előbbi időpontban öt, utóbbiban két startkész repülőgéppel bírt a század. Albrecht Alfréd a repülőtér rendbehozatalára felállított Repülőtér-gondnokság vezetője lett.18 A békeszerződés árnyékában a Fővezérség hozzálátott a katonai repülés rejtéséhez, a polgári köntösben történő alkalmazás során Szombathelyen légiforgalmi állomást működtettek, valamint újraindult a kiképzés is. 1921 közepétől azonban már a Szövetségközi Légügyi Ellenőrző Bizottság elől kellett menekíteni a repülőanyagot - hogy ezen tevékenységekben Albrecht milyen szei'epet vállalt, nem ismert. A repülés ellehetetlenítését követően, 1922. február 1-jén viszont kivált a tényleges katonai szolgálatból, majd különböző vállalatoknál dolgozott, például Váradi Manó szombathelyi építési vállalkozónál. 1924. február 1-jével elbocsátották a honvédség kötelékéből és nyugállományba helyezték.19 A köztes időszakban azonban nem szakadt meg a kapcsolata teljesen a repüléssel, az 1922. augusztus 6-án újonnan megalakult Magyar Aero Szövetség Vasmegyei Osztályánál a pénztárosi tisztséget töltötte be.20 1927-ben a szükséges okmányok - kőművesmesteri, valamint erkölcsi bizonyítvány - benyújtásával kérelmezte az iparengedély kiadását Szombathely város területére, amelyet április 13-án ki is állítottak részére.21 1931-ben Albrecht feleségével ismeretlen okok miatt Szombathelyről - a Szent Márton u. 19. szám alól - Budapestre költözött, ám felesége zsidó származása miatt egyre inkább a mellőzöttség és üldözés lett osztályrésze, korábbi jelentős vagyonát elveszítette.
