Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2011/2 (Szombathely, 2011)

ADATTÁR - Tilcsik György: Kunits Mihály 1820-ban készült leírása hat Vas vármegyei uradalomról. 1. rész. – Erdődy György gróf gyepüfüzesi uradalma

majd pedig 1790-ben a Stájerországban lévő Bruck an der Mur-i kerületi mintaiskola igazgató-fő tani tójává nevezeték ki. Itt 4 éven át dolgozott, és ez idő alatt irányításával az erősen elhanyagolt állapotú iskola teljesen megújult. 1794-től a Geidorf bei Grazban (ma: Graz III. kerülete) lévő, azután pedig a Mur bei Grazban működő iskola igazgatójaként hasonló feladatokat végzett. Nyilván ezek sikeres végrehajtása is szerepet játszott abban, hogy 1797-től a grazi minta-középiskola élére került. Itt hosszabb ideig, valószínűleg az 1810-es évek közepéig dolgozott, mígnem egészségi okokból felhagyni kényszerült az oktatói munkával és nyugdíjba ment.

Ekkor visszatért Magyarországra, és kizárólag tudományos kutatásokkal valamint publikálással foglalkozott. Ideje nagy részét Pesten és Székesfehérváron töltötte, de sok utazást tett, amelyek során bejárta az országot. Az 1820-as második felétől Horvátországban élt, és 1835. április 9-én Károlyvárosban (ma: Karlovac, Horvátország) hunyt el.

Kunits jelentős szakírói - pedagógiai, tantárgyelméleti, oktatásmódszertani és nyelvészeti, továbbá biográfiai és topográfiai - munkásságot folytatott. Ezek eredményeként 1792-től kezdődően több mint két tucat önálló kötete, közöttük nem egy több kiadásban is, illetőleg néhány költeménye jelent meg, de sok gazdászati, statisztikai és topográfiai cikke is napvilágot látott különböző szaklapokban és -folyóiratokban.3 Érdekességként jegyezzük meg, hogy - bár akadt olyan, amelyet cseh és volt, amelyet magyar nyelve lefordítottak - Kunitsnak egyetlen olyan önálló kötete sincs, amelyet eredetileg ne németül publikált volna.

A TOPOGRAPHISCHE BESCHREIBUNGEN DES KÖNIGREICHES UNGARN UND SEINER EINVERLEIBTEN PROVINZEN. ... CÍMŰ KÖTET

Előszavából megtudhatjuk, hogy Kunits a kötetet az 1824. évi pesti Lipót- napi, azaz május 12-én megrendezett vásárra kívánta megjelentetni,4 ám miután abban a szerző által tett bejegyzés szerint 1825 tavaszán véglegesített rész is van,5 az gyakorlatilag csak 1 éves késéssel hagyta csak el a sajtót, amelynek következtében a könyvben szereplő megjelenési évszám nem felel meg a valóságnak. A 16 oldalnyi bevezető részt nem számítva 284 oldal terjedelmű kötet Pesten, Ludwig Länderer Edlen von Füskút nyomdájában készült, és címlap szerint ez egy több darabból álló mű első része kívánt lenni. Érdekességként említjük meg, hogy Kunits művének második kötete azonban sohasem jelent meg, amelynek minden valószínűség szerint financiális okai lehettek, ám az is tény, hogy az így, torzóként is számottevő forrásértéket képvisel.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a Topographische Beschreibungen ... - címével ellentétben - valójában nem Magyarország, illetőleg a hozzákapcsolt tartományok topográfiai leírását vagy leírásait tartalmazza, hanem 43, sajnos, nem tudni milyen alapon és megfontolásból kiválasztott uradalom vagy földbirtok, gyár, város, mezőváros, falu, iparos és/vagy kereskedő, művész stb. működésének vagy tevékenységének tényszerű ismertetése. Az em16