Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2011/1 (Szombathely, 2011)
ADATTÁR - Srágli Lajos: Széchényi Zsigmond gróf egervári mezővárosi rendtartása a 18. század elejéről
álló rendtartása 1715. január 3-án kelt. A rendtartás meglévő íratlan vagy valamilyen formában írott szabályokat rögzít le ismét és jócskán kiegészíti azokat. Mindezt teszi a jogban jártas személy körültekintésével és gondosságával. Az általa alkotott rendtartás szinte mindenre kiteijedő, valóságos helyi törvénykönyvnek tekinthető. Nem önmagában álló dokumentum, hanem azt a későbbi években több hasonló - különféle keretek közt hozott - rendelkezés követi. Egységes szerkezetbe foglalta az egervári uradalom és a mezőváros valamint a szőlőhegy rendjét. A pontok közt több olyan is található, amelyek nem szokványos tartozékai a hasonló rendtartásoknak. A rendtartás tartalmi összetétele is a település akkori helyzetéből, jellegzetességeiből fakadt. Jogi, etikai, környezetvédelmi, gazdasági szabályok együttese. Legelőször a bíró és esküdtválasztás rendjét szabályozta. A bíró és az esküdtek jogaival, kötelességeivel, a település rendjével, a vitás ügyek rendezésével 19 pont foglalkozik. A súlyosabb bűnök büntetését 11, a gazdálkodás rendjét nyolc, a települési környezet tisztaságát, a településképet hat pont szabályozza, míg a szőlőhegy szabályait mindössze négy pontban fogalmazza meg. (A szőlőhegy rendjéről itt csak az általános szabályok találhatók, nyilvánvalóan azért, mert a hegyi'e külön „hegytörvények” vonatkoztak.) Foglalkozik ezen túl a vallási ünnepekkel és a templombaj árással, az árvák vagyonával, a végrendelkezéssel, a tiltott szerencsejátékkal, a vendéglátás-vendégfogadás szabályaival, a tűzesetekkel, a feslett életű nőszemélyek és azokat házukba fogadók büntetésével, az orgazdasággal, korrupcióval, a rossz hírbe keveréssel, az elköltözéssel, az idegenek befogadásával, a fegyveres szolgálattal. A rendtartás végén, annak szabályszerű lezárása után a főbíró, bírák és esküdtek - kinevezett és választott esküdtek - felsorolása következik. Összesen 24 név található e listában, de többségük nem a település, hanem a hegy bírája, esküdtje. Meg kell jegyezni, hogy bár Széchényi Zsigmond a „mezővárosnak régi szokásai” figyelembe vételével szabályozta a település rendjét, a „régi szokásoknak”, jogoknak elekor már nagyrészt csak formai jelentősége volt. A dokumentumból érzékelhető, hogy a mezőváros és az uradalom egyéb területei, a különböző társadalmi csoportok - mezővárosi polgár, katona, jobbágy - közti különbség már kezd elmosódni, a szabályok egységesednek. A rendtartás azonban a közösség jogait tiszteletben tartja, védi és nem megszüntetésükre törekszik. Az 1727. évi úriszéki határozat,,° az 1715. évi rendtartásban foglaltakat tovább pontosítja, majd 1729-ben sor kerül a részletes hegytörvények megalkotására is. A rendtartásból csak néhány pontot emelnék ki: 1 715. január 3. Egervár oppidumA1 rendtartása38 „Primo /.../ az egész községnek szabadság adassék két vagy három böcsületes jámbor istenfélő személyt választani. Ellenben a földesúrnak is vagyon olyan ha48
