Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2011/1 (Szombathely, 2011)
Zsámboki Árpád: „Múltunk ismerete nélkül nem épülhet jövő” – 20 éves a Vas Megyei Honismereti Egyesület
A mozgalom politikai „védeniyőjeként” 1990-ig a Hazafias Népfront szolgált. A Hazafias Népfront Vas Megyei Bizottsága Honismereti Munkabizottsága a megyei intézményekkel közösen hathatósan segítette a tevékenység kibontakozását és fejlődését. A társadalmi és politikai változások bekövetkeztével 1990-ben a honismereti mozgalom is megragadta a civil szervezetté alakulás lehetőségét és létrehozta a megyei egyesületeket. Ez a lépés - így visszatekintve - nem is mondható különösebben nehéznek, hisz az előtte lévő időszakban is a honismeret volt talán az egyetlen olyan mozgalom, amely alulról szerveződve, önkéntes elhatározásból született, tagjait a közös érdeklődés és felelősség tartotta össze. A honismereti mozgalom 3 pillérre építkezett és tölti be mai funkcióját:- tudománysegítés, amely a tevékenységben való részvétel értelmét jelenti;- a nemzeti identitást erősítő szerep, mely a közösségek életben maradását segíti elő;- az emberi életnek értéket adó, hasznos és önzetlenül végzett tevékenység lehetőségét és örömét nyújtja. ELŐZMÉNYEK, ELŐDÖK Az 1960-as években kibontakozó, majd az 1970-es években országosan és megyeileg is megerősödő honismereti mozgalomnak az eredményei azoknak az elhivatott kutató embereknek a tevékenységét dicséri, akikben a patrióta érzések újra felerősödtek és ezzel másoknak is ösztönzést adtak a haza - és a szülőföldszeretet bátor megváltásához és az aktív cselekvéshez. Azokat a kutatókat, honismereti szakkörvezetőket és önkénteseket kell megemlíteni, akik mögött nagy szívóssággal sokan és lelkesen dolgoztak: pedagógusok, papok, közművelődési szakemberek, kétkezi munkásemberek, helyi vezetők. Az elődöknek kijáró tisztelettel kell szólni a kemenesaljai Dala Józsefről, Laky Rezsőről, Káldos Gyula könyvtárigazgatóról, Nádasdy Lajos református lelkészről. Az Őrség és Körmend is ismert egyéniségeket állított a mozgalom szolgálatába: Madáchy Károlyt, a sokoldalú kutató Csaba Józsefet, a népélet tárgyi, szellemi emlékeit gyűjtő Szikszay Editet, a pankaszi parasztasszonyt, Avas Kálmánnét, a rábagyarmati Ács Lászlót. Különös értéket képviselt a néptanítói hitű kutatók, így a nagygeresdi Po- mogyi József, a büki Szabó József, a csepregi Wellner Lőrinc, a csempeszko- pácsi Pungor Zoltán, a bérbaltavári Szakály Ferenc sokoldalú munkálkodása. A megyeszékhelyen is több értelmiségi, múzeumi, könyvtári, levéltári szakember csatlakozott az Újjáéledő tevékenységhez, mint pl. Kuntár Lajos, Bárdosi János, Horváth Ferenc, Pethő Gyula, Bariska István és még jó néhányan. Gorza Sándor, Komjáthy Kálmán és még több kétkezi munkás is sokat tett azért, hogy ez az önzetlen szolgálat vidéken is meggyökeresedett, és értékekkel gyarapította a települések szellemi kultúráját. Ők és még sokan vállalták magunkra a gyűjtő, a feltáró és feldolgozó munkát, akik a megyei és országos továbbképzéseken szerzett elméleti ismeretekkel felvértezve, módszertani tapasztalatokban gazdagodva és a honismereti találkozók élményével átitatva 26
