Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2010/2 (Szombathely, 2010)
ADATTÁR - Horváth József: „Monumentális épületeink egyik legszebbike” – Adalékok a szombathelyi Szakács-palota első korszakához, 1893–1915
vénytársasággá alakítását irányította'*4 majd mindkét céget megalakulásától kezdve elnökként vezette, az előbbit 1919-ig, az utóbbit 1917-ig.05 Ilyen előzmények után, mint elismert bankár és gyáros lépett az eddigi tevékenységi köreitől igen távol eső vendéglátóipar területére. Gothard Sándor, mint sikeres nagyvállalkozó nyilván üzleti fantáziát látott a gyorsan fejlődő Szombathely emelkedő idegenforgalmából fakadó szálláshely szolgáltatás iránti egyre növekvő keresletben. A szálloda-kávéház üzemeltetése kapcsán Gothard Sándor mind a kávés, mind a fogadós iparengedélyt, kiváltotta. Mivel a szálloda bérlőjének felmondott, a 32 szobás hotel tovább vezethetősége céljából 1903. május 26-án vendégfogadós iparengedélyéit folyamodott. Kérését azzal támasztotta alá, hogy Szombathely nagymérvűi idegenforgalma megköveteli a szálló fenntartását. Kérvényében Gothard Sándor garantálta a hotel belső berendezésének teljes megújítását és a szállóvendégek szállítására saját omnibusz járat indítását. w> (Zárójelben megjegyzendő, hogy e szolgáltatás a hotel előtt elhaladó villamosvasút miatt nem lett éppen rentábilis, emiatt 1904. júliusban újsághirdetésben árulták a nyolcszemélyes omnibuszt. )ü7 A fentiekhez zárásul érvelésképpen még hozzáteszi, hogy az általa „berendezendő hotel előkelősége”08 révén „Szombathely város eddig is tág körben ismert jó hírneve [...] még inkább fokozódik és az idegenforgalmat gyarapítandtja".r>0 Gothard Sándor a fogadós iparjogosítványt július 29-én meg is kapta.70 A kávés iparengedély megszerzése - már ami az utóreakciót illeti - nem ment ennyire simán, amelyet a szombat- helyi kávéházak limitált száma miatt csak irgy szerezhetett meg, hogy Kovács Jakabné lemondott ipar j<>gosítványáról.71 A polgármesteri hivatalba július 15- én beérkezett lemondó nyilatkozatával felszabadult iparengedélyt Gothard Sándor azonnal, július 15-én meg is kapott.7“ E villámgyors ügyintézést nyilván erőteljesen befolyásolta Gothard Sándor előkelő közéleti és társadalmi pozíciója. Ezt az engedélyezési eljárást a korábbi bérlő, magát egzisztenciájában mélyen sértve érző Hainzmann János meg is fellebbezte. Minden lehetséges fórumot, még két - beliigy, illetve kereskedelmi - minisztériumot is megjárt, nyolc- oldalnyi, sűrűn telegépelt személyeskedő, pletykaszintű elemekkel megtűzdelt fellebbezés végül a végérvényes elutasítás sorsára jutott.7'* Ami a vállalkozás működtetését illeti, Hainzmann János hotelbérletét felmondva, Gothard Sándor az egész vendéglátó üzem üzletmenetének vitelét a kávéházat már eddig is bérlő Kovács família tagjaira hagyta. Az üzletvezetéssel 1903. júliusban Kovács Jakabnét,74 1904. májusban Kovács Jakab vejét, Schönfeld Nándort,75 majd 1904. októbertől újra Kovács Jakabnét bízta meg.70 Az üzletvezetés e személyi vonatkozása a Gothard-palotában lévő szálloda elnevezésében is jelentkezett, ami némi konfliktust okozott. A városi iparhatóság arra hivatkozással, hogy a cégnév nem felel meg a tényleges tulajdonosi viszonynak, 1904. október 26-án elrendelte a „Kovács szálló” illetve „Hotel Kovács” feliratú cégtáblák eltávolítását az épület faláról.77 Egyébiránt a tulajdonos kilétét a palota falán még az 1920-as évek derekán is fentiévé Gothard címer hirdette.78 66
