Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2010/2 (Szombathely, 2010)
ADATTÁR - Merklin Tímea: A szombathelyi Puskin-szobor rejtélye
E Puskin-szoborral szerepelt 1950 tavaszán a „Dolgozó embere élete” című kiállításon. A gipszszobrot természetesen csak a mintának szánta az alkotó, a levéltári anyagból kiderül, hogy a modell után még valamiből meg kellett volna önteni a kész szobrot. A polgármester a pénzügyminisztériumnak küldte a levelet még 1949 novemberében, amiben i'ejtélyesen így fogalmazott: ,/l mellszobor elkészítéséhez a szükséges anyag az ajánlkozó művész által megtekintést nyert és alkalmasnak mutatkozik. Ez az anyag a városnak rendelkezésére áll és külön költséget nem igényel. Csupán a modell elkészítésére szükséges gipszet és a művészi honoráriumot fedezi a város.”17 S bog].’ mi volt ez a titokzatos „anyag”, amiről itt szó van? Az egy 1950. május 11-én kelt jegyzőkönyvi kivonatból sejlik fel. Tárgy: „a kórház tulajdonát képező bronzszobor átengedése Szombathely városának.”18 Az ülésen, ahol a jegyzőkönyv készült, Pintér György polgármester bejelentette, hogy a kórháznak van egy Vass Józsefet ábrázoló bronzszobra a közkórház raktárában. Ugyanakkor közölte, hogy a város a Puskin ligetben egy Puskin-szobrot szeretne felállítani, és ezéit kéri a kórházbizottságot, hogy a fent említett szobrot, mint bronzanyagot bocsássa a város rendelkezésére. A kórházbizottság az előterjesztést „egyhangúlag magáévá”19 tette és utasította a kórház igazgatófőorvosát, hogy a kórház tulajdonát képező Vass-féle bronzszobrot Szombathely városnak a fenti célra adja át.20 Ezek szerint Vass József bronzszobrát öntötték újra, hogy „a haladó világ íróinak egyik példaképéről. Puskinról”al készülhessen szobor? Vagy csak tervezték, de nem így lett? Csak az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy a sárvári születésű Vass József (1877-1930) népjóléti és munkaügyi miniszter - áld részt vett Horthy Miidóssal a szombathelyi kórház átadásán - nemcsak kereszténypárti politikus, de kalocsai nagyprépost is volt. így esett, hogy' 1950-ben - a korszellemnek megfelelően - a szobra már csak alapanyagnak lehetett jó... A Puskin-szobor azonban, amit ma látunk, nem bronz-, hanem kőszobor. Vajon két szobor létezett-e, sőt az öntőformával - a gipszmintával - együtt három? Vagy' menet közben a szobor kicserélődött? Vagy' Puskint is beöntöt- ték, mert kellett a bronz, és tettek a helyére kőportrét? Dokumentáció nélkül, hogy nyoma se legy'en a cserének? Ki tudja. Mindenesetre a lábazat körül is van némi zűr. Mert a városi tanács végrehajtó bizottsága 1950 augusztusában zajlott levelezése 4 ur fehér lábazati ciklopkövet rendelt alája.22 A ma látható - és az emberemlékezettel befogható - posztamens pedig vörös kőből van. A valóságnak persze több síkja lehet - ebben az esetben (is) elhajol egyunástól az adminisztratív és a tapasztalható. A Vasmegye 1950. december 22-ei lapszáma sajnos fotó nélkül tudósított arról, hogy' előző nap két ünnepséget tartottak Sztálin elvtárs születésnapján: megnyílt a szombathelyi Múzeum és felavatták „a halhatatlan emlékű orosz költő mellszobrát”23 a Puskin ligetben. Az ünnepen a megyei tanács oktatási osztályának vezetője, Kotymán István méltatta Puskin szerepét a haladó világ- irodalom megteremtésében. „Puskin költeményeit a cárizmus elleni engesztelhetetlen gyűlölet és az elnyomott dolgozók iránti határtalan szeretet fűti át 76
