Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2010/2 (Szombathely, 2010)
ADATTÁR - Kovács Eszter Katalin: Dzsentri a polgármesteri székben, avagy a tervek embere. – Mozaikok Szabó Ernő szombathelyi polgármester pályaképéhez, 1887–1892
Hogy a mögötte álló városi és vármegyei érdekcsoportok alkalmi szövetsége megbomlik egyes intézkedések hatására - főleg a fejlődésből fakadó eladósodás miatt - ez természetes dolognak számított. Hogy ezt az emlékezet - egyébként tévesen1*5 - mindig az aktuális ellenzékre fogta, ez is normális. Nem is ez a kérdés, hanem hogy mindezt az illető miként kezeli. Szabó Ernő élve a vagyonából adódó függetlenségével, megsértődött. Nem szorult a politikára, mint megélhetési formára. „Vitatható” polgármesteri tevékenysége miatt nem kellett az országgyűlési képviselői mandátum mögé bújnia és díszpolgárrá lennie, mint Varasdy Károlynak vagy Éhen Gyulának. Hogy az előbbi Szegeden mint bíró fejezze be földi pályafutását, míg az utóbbi egy agilis, urbanisztikai kérdéseidre! is foglalkozó, perifériára szomlt ügyvéd-várospolitikus-újságíró- ként élje meg mindazt, ami még a sors ajándékaként hátra maradt. Szabó 1892 novemberében a virilisek közt, mint háztulajdonos szerepelt,144 s 1893-ban még városi képviselőként tevékenykedett, aztán örökre kivonult a kommunális politikából.145 Az 1894. évi virilis listán mint birtokost és búcsúi lakos tűntették fel.146 Ez időtől a vármegyei politikai élet szereplője lett, amíg megromlott egészsége miatt vissza nem vonult.147 Hosszú betegség titán 81 éves korában, 1929. október 15-én hajnalban hunyt el. Búcsúban temették el október 17-én a családi sírkertben. A temetésen a vármegyei tisztikar, Szombathely városa és az ügyvédi kamara küldöttsége is megjelent.148 A sírkövén még az sincs feltüntetve, hogy valaha a város polgár- mestere volt. Nekrológjában olvasható: „Szombathely első, modern elveket hirdető polgármestere, akinek igazán nagykoncepcióju tervei voltak Szombathely kifejlesztésére és modernizálására.”,149 vagyis közel 40 évvel polgármesteri működése után már egy modernizáló városi vezetőnek látták. Az újdonságok iránt nyitott dzsentrinek egy „kirándulás” lett a polgármesteri-politikai pálya, a közügy szolgálata pedig egy lehetőség, de csak ennyi és nem harctér vagy ring, ahol életre-halálra kell küzdeni. Félévtizedes tevékenysége nélkül nem lehetett volna modern város proklamálni. Érzékeny pszichéjének és a korabeli politikai norma megszegésének nagy ára volt: a felejtés, a város kollektív emlékezetéből való végleges kiesés.150 JEGYZETEK 1 Bővebben a kérdésről lásd Katona Attila: Fordulat a város politikában Szombathelyen, 1885-ben 1. rész. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények (továbbiakban: VHHK), 2006. 1. sz. (továbbiakban: Katona, 2006a.) 51-69. p., 2. rész. = VHHK, 2006. 2. sz. (továbbiakban: Katona, 2006b.) 78. p.; Varasdy Károly. = Vasmegyei Lapok (továbbiakban: VL), 1887. okt. 13. 1. p. a Az 1841-ben született Csávolszky Lajos írói pályára lépett, korai művei a Honban jelentek meg, de szerkesztette a Baloldalt, majd az Egyetértést is, miközben nemzetgazdasági tanulmányokat folytatott. Szombathelyi képviselő jelöltsége előtt a mezőtúri kerületet képviselte 15 évig. Csávolszky Lajos. = Dunántúl, 1887. máj. 1. 1. p.; Vasvármegye uj országgyűlési képviselői. = VL, 1887. jún. 19. 1. p. 50
