Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2010/2 (Szombathely, 2010)
ADATTÁR - Kovács Eszter Katalin: Dzsentri a polgármesteri székben, avagy a tervek embere. – Mozaikok Szabó Ernő szombathelyi polgármester pályaképéhez, 1887–1892
zásból adódó közös politikai értékrendet is. A felek tisztában voltak a város fejlődésének elengedhetetlen feltétele újabb állami intézmények idetelepítése és az infrastrukturális feltételek további javítása (a vasúthálózat bővítése). Mindegyiknek piacszélesítő és társadalomformáló hatása van. így a vármegyeszékhelyen megvalósuló közös politikai beruházások elengedhetetlen tényezőjévé váltál? a növekedésnek, e téren óriási előbbre lépésre került sor Szabó Ernő időszakában. A laktanya ügye hosszú ideje foglalkoztatta már a várost. A korabeli katonai logisztikai reformnak a célja, hogy a vármegyékben szerte elszállásolt katonai egységeket egy helyre vonják össze. A törvényhatóságban az esélyes településeknek Kőszeg és Szombathely tűntek, már 1885-ben döntöttek a vármegyeszékhely mellett.74 4 évvel később, 1889 elején a Dunántúl már arról írt, hogy azok, akiknek a földjeit kisajátították a laktanya részére a 9744/88-as rendelet alapján kárpótlást kapnak.7S Az elkészült laktanyát, amibe „sokan álmaikat látják megvalósulni”, ünnepélyes keretek között 1889 októberében vette át a Ilik huszárezred.70 Szabó Ernő örömét fejezte ki egyrészt a forgalom növekedése, másrészt a társadalmi élet felpezsdiilése, harmadrészt a vagyoni és személybiztonság várható erősödése miatt.77 A laktanya léte persze gondokkal is párosult: kevés volt a tiszti lakás,78 illetve közegészségügyileg meg kellett oldani a lovassági gamizon vízellátását és szennyvízelvezetését.70 1890 második felében indult meg Wekerle Sándor pénzügyminiszter utasítására a pénzügyi palota tervbe vett megépítése.80 A végleges döntés csak októberben született meg.81 Az 1891. évi márciusi közgyűlésen hagyták jóvá a város és a kormány között született bérszerződést.80 A vármegye és törvényhatóság közti megállapodás eredményeként 1889 októberében avatták fel az igazságügyi palotát. Még azon esztendő június 5- én komoly deputáció ment az igazságügyi minisztériumba, hogy a két, Dunántúlnak szánt királyi ítélőtábla egyik osztályát megszerezzék.83 A remények sokáig kecsegtetőnek mutatkoztak. Ám a következő esztendő április 20-án már így írt a Vasmegyei Lapok: „Városunk aligha kap Ítélő táblát,”8S A két fő oknak az épület és a lakások hiányát látták.80 Végül is minden igyekezet hiábavalónak mutatkozott. A polgármester 1891. január 16-ai beszédében jelentette be, hogy nem került Szombathelyre a királyi ítélőtábla.87 A jó közlekedés az ipar és kereskedelem fejlődése mellett „eszköze egyszersmind az általános kulturális haladásnak is.',>iH - írta a Vasmegyei Lapok. Amit nagyobb lokálpatrióta küldetéstudattal megáldott ellenzéki Dunántúl azzal toldott meg, hogy „Szombathely a legjobb központi közlekedéssel bíró város a Dunántúlon.”80 1888-ban tették először lépést a magyar királyi államvasutak üzletvezetőségének létrehozására Szombathelyen, illetve a meglévő műhely megőrzésére. Feliratot küldtek a közmunka és közlekedésügyi minisztériumba, de az alispán is közbenjárt ez ügyben.00 Szombathelyen a gépműhely építésének még 1871- ben a nyugati vasút idejében láttak neki. A nyugati vasút államosítása után, 1884-től kezdték bővíteni a műhelyt.01 1889 januáijában jelent meg az a hír a Dunántúlban, miszerint az üzletvezetőséget nem Szombathelyre, hanem Győr44
