Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2010/1 (Szombathely, 2010)

ADATTÁR - Sulyok Izabella: A „zsidókérdés megoldása” Vas vármegyében a népbírósági perek tükrében

átszállították Szombathelyre. Erre utal Gyöngyös Endre 1944. június 23-ai belügyminiszternek küldött levele. Ebben Farkas Mária a háza igénybevétele miatt benyújtott panasza kapcsán jelentette, hogy valóban igénybe akarta venni a házat a gettó céljára, de a gettót időközben Szombathelyre szállítot­ták, így a házra nem volt többé szükség.88 A gettó kibővítésére nagy szükség lett volna. A kőszegi zsidókon kívül ugyan­is az írottkői járásból további 23 főt szállítottak a gettóba. A gettóban lakók össz- létszámát a polgármester 107 főben adta meg.89 A gettóban orvos nem volt. A megyei tisztiorvos, dr. Lux Ervin ezért május 25-én kérte, hogy a szombathelyi gettóban tartózkodó 16 orvos egyikét helyezzék át Kőszegre. A kérést elutasítot­ták. Ezután a tisztioivos dr. Farádi Ferenc munkaszolgálatos orvos kirendelését kérte. Erről Gyöngyös Endre 1944. június 9-én határozatot adott ki, amelyről a Zsidó Tanács elnökét is értesítette.90 Az iratból nem derül ki, hogy ki és milyen indokkal akadályozta meg a szombathelyi orvos áthelyezését Kőszegre, az azon­ban bizonyos, hogy az összezsúfolt emberek 1 hónapig orvos nélkül voltak. A tisztiorvos május végén emellett kérte a gettó lakóinak beoltását tífusz ellen. Arról nincs információnk, hogy végül a belügyminisztérium engedé­lyezte-e az oltást Kőszegen, de a szombathelyi eset alapján feltételezhetjük, hogy a kérést elutasították. A tisztionos ugyanis a kőszegiek beoltása mel­lett a szombathelyi gettóban összezsúfolt emberek beoltását is kérvényezte. A szombathelyi ügyben az elutasító válasz 1 hónappal a zsidók deportálása után érkezett meg Szombathelyre.91 A szombathelyi gettóval ellentétben Kőszegen nem voltak razziák és vallatások. A gettó rendjét nem a polgármester, hanem Szombathelyhez hasonlóan a ren­dőrkapitány, Markovics János határozta meg. Eszerint a gettót minden hétköz­nap 10 és 12 óra között bevásárlási céllal szobánként egy személy elhagyhatta.92 A gettóból június 12-én kiemelték a munkaszolgálatra alkalmas férfiakat és átszállították őket a honvédlaktanyába. Június 18-án a gettó lakóit vonat­tal Szombathelyre vitték és az ottani gettóban helyezték el.9'1 Nem a kőszegi polgármester közvetlen érdeme, hogy kiemelt figyelmet fordítottak a kőszegi mentesített zsidókra. Az alispán 1944. június 7-én vala­mennyi járási főszolgabírót és polgármestert értesítette arról, hogy azon mentesítő okirattal rendelkező zsidók gettóba költöztetését, akiknek mente­sítési ügye felülvizsgálat alatt áll, szigorúan megtiltja, akár kaptak a felülvizs­gálattal kapcsolatban ideiglenes tanúsítványt, akár nem. Utasította továbbá a főszolgabírókat és a polgármestereket, hogy azokat a zsidókat, alakét már get­tóba, vagy gyűjtőtáborba szállítottak, azonnal engedjék szabadon. Erről a kő­szegi polgármester azonnal értesítette a Zsidó Tanácsot.94 Gyöngyös Endre a tanúvallomások szerint tartotta magát az utasításhoz, ellentétben Mészáros Hugóval és Palkó Istvánnal, akik olyan személyeket is köteleztek a gettóba költözésre, akik a hatályos rendelkezések alapján mentességet élveztek volna.95 A polgármester a gettó megszervezésével a kőszegi lakáshiányt igyekezett enyhíteni, ez a célkitűzése nem valósult meg. A kőszegi zsidók tulajdonában volt ingatlanok számát illetően két feldolgozás két különböző adatot - 16, illetve 26 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom