Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2010/1 (Szombathely, 2010)
ADATTÁR - Sulyok Izabella: A „zsidókérdés megoldása” Vas vármegyében a népbírósági perek tükrében
lezárásakor a zsidók érdekeit tartotta szem előtt.67 A NOT az ítéletnek ezt a pontját is megsemmisítette, bűnösnek mondva ki a volt polgármestert, mivel Mészáros az országos rendelet megjelenése előtt záratta le az üzleteket.08 Március végén, április elején azonban még nem vettek zár alá minden üzletet Szombathelyen. Ezt végíil április 22-én tették meg, alig néhány órával az után, hogy megérkezett Szombathelyre a kereskedelmi miniszter ápxilis 21-ei, a zsidó kereskedők üzletéhez tartozó árukészletek és üzleti berendezések zár alá vételét elrendelő 50.500/1944. K. K. M. sz. rendelete09 az 1600/0944. M. E. sz. rendelet alapján. I/kkor nekiláttak a még nyitva lévő 97 üzlet zár alá vételéhez, valamint az összes lezárt üzlet ámkészletének leltárba vételéhez. Mészáros a belügyminiszternek büszkén jelentette a zsidókérdés szombathelyi megoldásáról ül beszámolójában, hogy rendeletet ennél gyorsabban végrehajtani nem lehet.70 Bár nem szerepelt a Gyöngyös Endre ellen felhozott vádpontok között, ki kell térnünk a kőszegi zsidók üzleteinek lezárására, ugyanis ez lehetett volna az egyetlen olyan zsidókérdéssel kapcsolatos vádpont Gyöngyös ellen, amelyben a népbíróság bűnösnek találhatta volna. 1944. április 6-án Gyöngyös Endre zár alá vetetett 10 zsidó üzletet Kőszegen a Runder Antal kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter által küldött táviratra hivatkozva, amelyet Tulok József alispán 1944. március 29-én továbbított a kőszegi polgármesternek.71 A polgármester jelentéséből nem derül ki, hogy miért nem lehetett a zsidó üzletek árukészletét másképpen megőrizni. A polgánnesteri iratok között nem található arra utaló irat, amely szerint az április 16-án megjelent 1600/1944. M. E. sz. kormányrendelet alapján feloldották volna a zár alól a zsidók üzleteinek ánikészletét. A városban tehát az országos rendelettel ellentétesen voltak zárva a zsidó üzletek 1944. április 21-ig, a kereskedelmi miniszter 50.500/1944. K. K. M. sz. rendeletének megjelenéséig. A polgármester április 6-i jelentésében egyébként eredetileg 12 üzlet szerepelt, amelyek közül kettőt ismeretlen okokból kihúzott. Azokat minden bizonnyal csak április 21. után vették zár alá. Nincs pontos adatunk arra vonatkozóan, hogy hány zsidó üzlet működött Kőszegen 1944 áprilisában. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy ekkor 95 zsidó lakosa volt a városnak, feltételezhető, hogy a 12 üzlet a kőszegi zsidó üzletek (közel) 100%-át jelentette.7~ Az eset valószínűleg azért nem került a vádpontok közé, mivel a népügyész, Károly Béla a vádat több más perhez hasonlóan újságcikkekre és tanúvallomásokra alapozta. Az nem világos, hogy a tanúként meghallgatott Kopfstein Hxtgó miéi! nem számolt be az esetiről, ugyanis az 1944. ápxilis 6- án zár alá vett üzletek listáján három olyan üzlet is szerepelt, amelynek tulajdonosa a Kopfstein család valamelyik tagja volt. Kopftstein azt vallotta, hogy nincs tudomása olyan intézkedésről, amelyet a polgármester az országos rendelet hatályba lépése előtt hozott.78 Az üzletek lezárásával kapcsolatban azonban Gyöngyös Endre az országos rendelet megjelenése előtt járt el. A vád szerint az országos rendeletet megelőzve jáxl el a kőszegi gettó felállítása során is. A Kőszegi Hírek 1944. május 7-én megjelent Gettóba kerülnek a kőszegi zsidók is című cikke arról számolt be, hogy a kőszegi váiosve69
