Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2010/1 (Szombathely, 2010)
ADATTÁR - Sulyok Izabella: A „zsidókérdés megoldása” Vas vármegyében a népbírósági perek tükrében
A népbíróság dr. Benkő József tanácsvezető bíró vezetésével elfogadta a volt polgármester érvelését, ebben a vádpontban nem találták bűnösnek.89 Dr. Geszner Márton ügyvéd, aki a rendelet értelmében nem látogathatta a strandfürdőt, először Vas vármegye alispánjához, majd a belügyminiszterhez nyújtott be fellebbezést a rendelet ellen.'*0 A fellebbezés eredményét nem ismerjük pontosan, de gyanítható, hogy Keresztes-Fischer Ferenc ezt a rendeletet is megsemmisítette Endre Lászlóéhoz hasonlóan. Ezt támasztja alá egy 1942. június 24-én kelt belügyminiszteri levél is, amelyben a vármegyék és törvényhatósági jogú városok első tisztviselőit utasítja, hogy vessenek véget a zsidókérdés terén tapasztalható közigazgatási hatásköri túllépéseknek.'*1 A szombathelyi népbíróságtól eltérően a Népbíróságok Országos Tanácsát nem győzte meg Mészáros védekezése. A szombathelyi népbíróság ítéletének ezt a pontját megsemmisítették, mondván, Mészáros Hugónak karhatalom kirendelésével kellett volna megakadályoznia a zsidók elleni esetleges erőszakot/*8 A fenti rendelethez hasonlóan a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól szóló törvény szombathelyi végrehajtását illetően felmerült visszaélésekkel kapcsolatosan is részletesen foglalkozott a vádirat. Az eset önálló vádpontot képezett és mind közül ez volt a legterjedelmesebb. Az 1942. évi XV. te. az úgynevezett harmadik zsidótörvény33 hatálya alá eső személyeket mező- és erdőgazdasági ingatlanainak átengedésére kötelezte.34 Az átengedé- si kötelezettség nem vonatkozott azokra a belterületi ingatlanokra, amelyeken rendszeres mező- vagy erdőgazdasági művelést nem folytattak, és nem tartoznak mező- vagy erdőgazdasági üzemhez.35 A népügyészség vádja szerint Szombathelyen belterületi ingatlanokat külterületinek, valamint mezőgazdasági művelés alatt állónak minősítettek, ezáltal jogtalanul kötelezték átengedésre több ingatlan trrlajdonosát. Az átengedésre kötelezett ingatlanokról egyrészt egy kimutatás készült, amelyben a mezőgazdasági ingatlanokat tüntették fel, másrészt egy térkép, amelyen vörös vonallal határolták el a külterületi és belterületi ingatlanokat. A vád szerint, az ingatlanokból befolyó pénzből a város költségvetési egyensúlyát akarta helyreállítani a polgármester.31’ A kimutatásba olyan mezőgazdasági ingatlannak feltüntetett ingatlanok is felkerültek, amelyeken nem mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó gyárépület, vagy éppen lakóház állt, mint például Hirschler Rezső gyártelepe, vagy Weiszberger László ingatlana. Mészáros Hugó tagadta, hogy az ingatlanokból származó haszon segítségével akarta volna stabilizálni a város a költségvetését., de elismerte, hogy a listára nem mezőgazdasági ingatlanok is felkerültek. Két különböző tárgyalási napon azonban két, egymásnak ellentmondó magyarázattal szolgált. Egyrészt azt állította, hogy helyszíni szemlén mérték fel az ingatlanokat, amelynek során néhány esetben megállapították, hogy az ingatlanon lakóház áll. Ezután, ezeket az ingatlanokat törölték a kimutatásból.'*7 Mészáros másik magyarázata szerint az ingatlanok besorolását a kataszteri íveken feltüntetett művelési állapot szerint végezték el, a tényleges állapotokat nem vették figyelembe.'*8 Ez utóbbi esetben a helyszíni szemle, ami63
