Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2010/1 (Szombathely, 2010)
ADATTÁR - Guttmann Miklós: Csaba József (1903–1983) nyelvészeti munkásságáról
GUTTMAM MIKLÓS CSABA JÓZSEF (1903-1983) NYELVÉSZETI MUNKÁSSÁGÁRÓL 2003-ban, születésének 100. évfordulóján emlékeztünk Csaba Józsefre, a példátlan szorgalmú adatgyűjtőre, a sokoldalú kutatóra, a néprajz, az ornitológia, a nyelvtudomány művelőjére, a szülőföld értékeit, népi kultúráját egész életén keresztül elemző tudósra. Mielőtt munkásságának nyelvészeti elemzéséről szólnék, néhány személyes gondolatot mondok el kapcsolatunkról. Gyermekkoromban ismertem meg az 1950-es évek elején, amikor szülőfalumba került Náraiba, miután jegyzői állásából elbocsátották. A Nárai Állami Gazdaságban dolgozott egyszerű adminisztrátorként. A falu határában láttam először, amikor sétált, pontosabban járta a mezőket, az erdőket. Különös volt számomra az idegen, hiszen akkor még nem tudtam, hogy a tekintetében szerény, jóságos ember valójában nem sétálgat csupán, hanem figyel, adatokat gyűjt, s a munkahelyi elfoglaltságán kívül kutatói szenvedélyének hódol. A szabad idejében határt járó ember olyannak tűnt, mint szülőfalum áldott öregjeinek tudatában élő garabonciás, alá sokat tud, olyat is, amit a falu lakói nem tudnak. Középiskolás koromban, az 1960-as évek elején már tudtam róla, hogy nemcsak hivatalnok, hanem tudós kutató is. 0 volt számomra szülőföldem Herman Ottója, alát tisztelt és ornitológiái munkáiból sokat merített. Ezt igazolja személyes levélváltásunk is. Tudta, hogy népnyelvi kutatással foglalkozom, így felhívta figyelmemet Hennán Ottó munkásságára. Ezt írta: ,/l madarak szólásának, énekének népi értelmezésére igen használható példákat találhatsz a jó öreg Herman Ottónak - immár öt kiadást megért: »A madarak hasznáról és káráról» című könyvében.”1 Élete végéig személyes, baráti kapcsolatban voltunk, s többször beszélgettünk Szombathelyen, a múzeumban, de csákánydoroszlói házában is. Munkásságában elsődlegesen a néprajzi, ornitológiái témák szerepelnek.2 Azonban ezeknek is megvannak a nyelvészeti vonatkozásai. A Magyar Nyelvőr című nagymúltú nyelvészeti folyóiratban rendszeresen közölt népnyelvi adatokat. A népies madárneveket bemutató közleményében, névmagyarázataiban a szókészlet egy sajátos rétegének elemei szerepelnek. Nézzünk néhány példát: A cinkék télen és nyáron egyaránt az ember környezetében élnek. Köztük a széncinke is. Ezt a kedves állatot cicipá madár néven szokták emlegetni a kora tavaszi hangadása alapján a mi vidékünkön. Másutt ezt a hangot inkább nyitnikék, nyitnikéknek értelmezi a lakosság. Egyes településeken a kümpics megnevezés járj a, amely már kevésbé hozható összefüggésbe dalával. Vidékünkön megfigyelhető csóka is, hangja, szólása alapján kapta nevét. A csókák ősszel, télen kisebb-nagyobb csapatokba vergődve a vetési varjakhoz csatlakoznak, és velük együtt járják a mezőt. A vetési varjút sok helyen fekete kánya né52
