Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2010/1 (Szombathely, 2010)

ADATTÁR - Sági Ferenc: Változó, átalakuló szokások a Répce-vidéken és az Alpokalján

sok évtizedes hagyományú, torkos csütörtöki csepregi cigánybálok az 1960-as években abbamaradtak. 15 éve már valamelyik büki vendéglátó egységben rendezi meg ezeket színvonalas műsorral a helyi cigány kisebbségi önkormányzat. A hagyományoknak megfelelően éjfél után ma is megtartják a bőgőtemetést.

Az elmúlt évtizedekben - ugyancsak nyugatról - szivárgott be hozzánk a Bálint/Valentin-napi ajándékozás, a virágárusok és más kereskedők örömére. Teljed a munkahelyi név- és nőnapozás, s a települések nagy részén évente az öregek napját is megrendezik. Ez utóbbiakon egyre több a (folklóíjműsor, s mind gyakoribb a közös éneklés.

A húsvéthoz kapcsolódó tojásfestés is átalakult. A régi színező anyagokat már csak néhányan ismerik, a többség az iparilag előállított festékeket használja. Tojáshímzéssel kevesen foglalkoznak, a tojásba vágás és egyéb hasonló játékok eltűntek. Viszont a művelődési intézmények egy része játszóházaiban népszerű siti a húsvéti hagyományokat. A húsvéthétfői locsolást településeink nagy részén korábban a legények egy-egy vödör vízzel gyakorolták. Mai formája a két világháború között a sajtó, majd a rádió hatására teijedt el. A locsolóversek zöme az ország más tájegységeiről került ide, nagy részét már az Internetről töltik le a fiúk.

Leegyszerűsödtek és átalakultak az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó szokások is. Legényavatással már csak a kőszegfalvai németeknél találkozunk. A sorozáshoz és lakodalomhoz kapcsolódó hagyományokat népi együttesek dolgozták fel és mutatják be. Több fiatal ismét vőfély(eke)t kér fel esküvőjének lebonyolítására. Az ifjú pár ajándékok helyett általában pénzt kap, s a vacsorákat és a midatozást rendszerint vendéglátó egységekben tartják. Háznál ma már nagyon ritkán rendeznek lakodalmat. A menyasszonytánc ma is elválaszthatatlan része ennek az ünnepnek. A halottakat már évtizedek óta nem a házaknál ravatalozzák fel. A maradék néhány cigányzenekar szerepel a muzsikusok, az egyéb művészeti együttesek pedig tagjaik temetésén. Egyre több kegyeleti szertartás végén gépzene segítségével hangzik fel az elhunyt kedvenc dala.

Néhány civil szervezet és művelődésszervező környékünkön is szívügyének tartja a hagyományőrzést. A csepregi Farkas Sándor Egylet működése első éve óta megrendezzük az egykori pünkösdhétfői lófuttatás hagyományából kinőtt lovas napot. Következő rendezvényén bemutatta a tollfosztót, külföldön is jártunk a csepregi lakodalmassal. Gencsapátiban Varga Albin szervezi, ugyancsak pünkösdhétfőn, a hagyományokra alapozott „Gencsi söprű” fesztivált, karácsony előtt pedig a betlehemesek nemzetközi találkozóját. A Bői, a Büki és a Csepregi Művelődési Ház vezetői 1985-ben elindították, és 1990-ig évente - majd a hetediket 1992-ben - meg is rendezték a Répce-menti Napok nyári rendezvénysorozatot. Közel 20 település kapcsolódott be a sorozatba, amelynek rendezvényei között mindig szerepelt a térség népművészetének bemutatása is. 1991 augusztusában Bükfürdőn - szintén nagy összefogással - az első répce- menti kézi aratási bemutató és aratóbál került megszervezésre. A kézi aratás és a hozzá kapcsolódó hagyományok szakszerű bemutatása Szabó József hagyományos paraszti gazdálkodást leíró tanulmánya alapjá.n történt.15 A kézi arató fesztivál felvonulással, kirakodó vásárral és műsorral kiegészülve, a résztvevő aratóbandák köre kibővülve, a hagyományok némileg átalakulva, a Büki Na50