Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2010/1 (Szombathely, 2010)

JUBEUEIM. 50 ÉVES A HONISMERETI MOZGALOM 38. Országos Honismereti Akadémia. Kőszeg, 2010. június 28–július 2. - A szülőföld vonzásában. – 11 vasi helytörténész gondolatai a honismereti mozgalom múltjáról és jelenéről

Sz. F.: A fentiekből is látható, hogy a néprajz, helytörténet, történelem, a tárgyi emlékek megőrzése álltak hozzám közel, de a települések története is vonzott, érdekelt. így került sor a falvak történeteinek „hiteles” megörökítésére, melyek a levéltári kutatások eredményei mellett szóbeli visszaemlékezéseket is tartalmaznak.

Megjelenések sorrendjében: „Gerencsérek földje Magyarszombatfa” (2000), „Bérbaltavár története” (2006), „Győrvár múltja és jelene” (2007), „Pácsony, a virágos falu” (2008). Készülőben az ötödik falutörténet: Csehimindszent.

Számadás: öt falutörténet, három kiállítás (tájház), három emléktábla, egy kopjafa, egy harangláb haranggal, két ismertető füzet.

Sikerült kuriózumként feltárni az ősi győrvári várat; a pácsonyi ősi falu helyét; a bérbaltavári régi várat, amelyből kastély lett; az egykori Dorog falu helyét, temploma nyomait és építési idejét; Béri Balogh Ádám születési helyét; Csehi- mmdszent korai elnevezését: Poty-Pogy; az itt élő kelták ránk maradt emlékeit.

Sz. V. M.: Mivel a családi és az iskolai neveltetésem a katolikus vallás parancsolatjai szerint történt, és mint a vallását gyakorló egyént érdekeltek az egyházi tulajdonban lévő templomok, kápolnák, épületek, keresztek. De e témát főképpen azért választottam, mert e területen még soha senki nem kutakodott. S hajtott a téma. Vallom, hogy a haladást az emberi kíváncsiság viszi előre.

1995-től 2005-ig a Sárvári Hírlapban, a helyi és megyei sajtótermékekben közel 400 írásom látott napvilágot, fotókkal tűzdelve. 1997-ben a Pán- európa Unió Sárvári Regionális Szervezete kiadta „A sárvári Szent László- templom” című kötetemet 1000 példányban.

2006-ban a Szent Vince-rendi irgalmas nővérek és iskolájuk történetét bemutató „A szeretet leányai” címet viselő kötetemet dr. Dénes Tibor, Sárvár város polgármestere adatta ki 500 példányban és a nyomdai költségeket jelentős összeggel támogatta. 2007-ben a sáivári Szent László plébánia vállalta az „Útszéli keresztek” című munkám kiadását 500 példányban. E könyv bemutatja a hét sárvári városrészt és az ott található 16 út menti keresztet.

Kutatásaim során kuriózumokra is leltem. Sok alkalommal lapozgattam a Püspöki Levéltár aktáit, melyek között dr. Kiss Mária segítségével igazodtam el. Az 1815. évi latin nyelven íródott Somogyi vizitáció „olvasása” közben találtam rá a Calvaria és az 1800 szavakra.

Az éppen ott kutató Hegedűs László latintudó kanonok urat kértem meg, hogy fordítsa le a sorokat: ,yl kápolna Sárvár előhegységében a Kálvária hegyen van. 1800-ban emeltetett, miután a városiak megkapták az egyházmegyei joghatóság engedélyét. ”

A szintén latin nyelvű 1698. évi Kazó-féle egyházlátogatási jegyzőkönyv 563/a oldalán egy beragasztott levélre leltem, melyet 1667. január 28-án III. Nádasdy Ferenc gróf írt saját kezűleg Széchenyi György győri püspöknek. A levélben közli a gróf, hogy Telekessi István sárvári plébánosnak adományozta a Pápóci Perjelséget és Priorságot. Telekessi Istvánt később püspökké választották és ő lett II. Rákóczi Ferenc fejedelem udvari püspöke.

18