Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/3 (Szombathely, 2009)

ADATTÁR - Pál Ferenc: A katolikus reneszánsz előhangja: katolikus egyesületek, társaságok Vas vármegyében, 1867–1914

zongoradarab, egy szavalat (Radvánszky: A honleány), népdalok, egy melo­dráma, az énekkar Erkel Takarodójá-nak előadása, illetve egy felolvasás a Szent Koronáról.79 A listát látva, ki lehet jelenteni, hogy a kör rendkívül ak­tív munkát végzett, s valóban komoly művelődés folyt keretei között. Ekkoriban Vas vármegyében is egyre jobban nőtt a katolikus legényegyletek népszerűsége. Ezeket az egyesületeket főként iparossegédek, tanoncok számá­ra hozták létre, hogy az iparossegédeket tovább képezze, lelkűkben a vallási és polgári érzületet felébressze. A Szombathelyi Katolikus Legényegylet 1888-ban alakult meg, a vármegyében elsőként. Két módon lehetett valaki tagja az egy­letnek: vagy alapító tagként, ők egy alkalommal fizettek 20 forintot, vagy pe­dig pártoló tagként, ebben az esetben évente 2 forinttal támogatta az egyesü­letet. A tagság összetartó erejét alapvetően a hit képezte. Védőszentjüknek a munkások védőszentjét, Szent Józsefet választották, a főbb ünnepeken a tag­ság testületileg jelent meg a székesegyházban. Eves programjuk általában egy­két színdarab betanulásából majd előadásából; farsangi, szüreti, valamint egy nyári mxdatság szervezéséből; illetve egy-két hangverseny megtartásából állt. Nyári mulatságaikat a Varga-féle sörházkertben szokták rendezni, ahová várme­gye illusztris személyiségeit is meghívták.80 Az egylet működtetett egy saját könyvtárat is, ami a tanoncok művelődését segítette elő.81 Ezeken kívül, alkal­manként felolvasásokkal, előadásokkal színesítették a délutánokat. Nagy vágya volt a legényegyletnek egy egyleti ház felépítése, ennek érdekében táncvigal­maik bevételét erre a célra tették félre.8a 1901-ben a Rumi utcai Illés-féle ház­ba költöztek be, amit Horváth István83 prépost plébános áldott meg.84 A pinkafői katolikus legényegylet 1895-ben alakult;85 a körmendi 1897-ben, Perényi Antal80 szervezésével jött létre, zászlójukat Batthyány-Strattmann Amá­lia87 adományozta.88 A jánosházi egyletet, az ottani plébános, Komfeid Vince89 atya irányította,90 fővédnökként Erdődy Sándor91 gróf támogatta.92 A sárvári egy­letet a szociális kérdésekre fogékony, tettre kész és aktív Köberl János93 plébá­nos tartotta kezében.94 Ismert a sárvári egylet összetétele: 44 cipész, 30 kőmű­ves, 18 szabó, 15 lakatos, 11 asztalos, 11 csizmadia, nyolc kerékgyártó, nyolc kovács, hat kéményseprő, négy üveges, négy ács, három borbély, két mészáros alkotta a tagságot.95 A sárvári egylet Köberl elnökletével előbb jutott székházhoz, mint a szombathelyi. 2 éves működés után, 1900-ban szentelték fel az egylet épületét. Elkészültében anyagi segítséget nyújtott Kakoby Bálintné is.96 A fentieken kívül a mai megye több városában is létesültek legényegyletek, de a sajtó Szombathely centrikussága miatt ezekről már kevesebbet tudunk. A kőszegi egylet István Vilmos püspök védnöksége alatt állt.97 A Vasvári Katoli­kus Legényegyletnek ránk maradt a Vas Megyei Levéltárban az egylet jegyző­könyve, amelyből valóban egy tevékeny társasági élet körvonalai bontakoz­nak ki. Helységet béreltek, ahová a fiatalok esténként bejártak biliárdozni, kártyázni, beszélgetni. Rendeztek farsangi mulatságot, tartottak színielőadá­sokat. Viszonylag korán, 1912-ben futballcsapatot toboroztak, igaz ez az 1. világháború kitörésekor meg is szűnt.98 A kiscelli legényegylet viszonylag későn, 1903-ban jött létre, Gáczer Pius és Wagner Lőrinc99 vezetésével.1" 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom