Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/3 (Szombathely, 2009)

Kiss Mária: „Adj nekem lelkeket, minden mást vegyél el!” – A szalézi rend szombathelyi letelepedésének 80. évfordulója

A püspök 1922-ben egyházmegyéjének papjaihoz intézett körlevelében megindokolta kérését, amelyben támogatásukat kérte adományok gyűjtésére. ,A magyarországi Szaléziánus rend kiváló szociális munkásságát, amely az iparostanoncok intenzív felkarolásában és foglalkoztatásában állt, Szombathely­re is ki akarja terjeszteni. Ezen nemes cél megvalósításának első követelmé­nye a megfelelő helyiség felépítése. Az egyházmegye áldozatkészségétől függ, hogy a közeljövőben létesülhet-e Szombathelyen kor unknak eme nagy szociá­lis intézménye. ”5 - írta Mikes János. A körlevelet azzal küldte meg a püspök a plébániáknak, hogy a gyűjtést minél nagyobb buzgósággal, lehetőleg házanként foganatosítsák és az össze­gyűlt pénzt egyenesen a Szombathelyi Egyházmegyei Takarékhoz, a Szalézi Iskola folyószámlájához küldjék.6 Ambrózy Terézt munkájában olyan kiváló személyek támogatták mint dr. Szabó István7 városi főügyész, dr. Pintér La­jos ügyvéd,8 dr. Vidos Árpád0 vármegyei főjegyző. Nem csak a szükséges ta­nácsokat adták meg a telek kiválasztásánál, segítettek a pénzügyek intézésé­ben, hanem a jogügyletek lebonyolítását is magukra vállalták.10 A létesítendő intézetet Ambrózy Teréz a város északi részére tervezte. Si­került őt meggyőzni arról dr. Szabó Istvánnak, hogy Szombathelynek a Perint patakon túl elterülő, a Kálvária utcától délre eső részén nagy szükség volna a szaléziak intézetére. Ennek a „városrésznek népe a lelkiekben teljesen magá­ra van hagyva, ott volt a szocialistáknak és kommunistáknak legnagyobb el­terjedése és ott van a legtöbb utcai gyerek1,11 - írta visszaemlékezésében Ádám Lászlónak dr. Szabó István. A város térképén kijelölték a megfelelő telket, majd tárgyalást kezdtek tu­lajdonosával, Tulok Jánosnéval. Hlond Ágoston12 szalézi tartományfőnök megtekintette a területet, és 1922. március 30-án a felek aláírták az adásvé­teli szerződést a közel 2 hold13 szántóföldről,14 amely egy keskeny sávként húzódott Varga Ferdinánd kertész telke mellett. A város még szabályozatlan részéhez tartozó ingatlan részben kibányászott, gödrös mezőgazdasági mű­velés alatt álló föld volt. A következő évben újabb földvásárlásra került sor. A vételárhoz azonban nem állt rendelkezésre a szükséges összeg, ezért a Vas­megyei Általános Takarékpénztárnál váltókölcsönt vettek fel erre a célra.18 A telek megvásárlása után a gyűjtési akciót tovább folytatták, országos gyűjtési engedélyt is kértek, ez azonban nem járt nagy eredménnyel. Mikes János az 1 évre adott gyűjtési engedélyt meghosszabbította, és a se­gély iránti kérelmet a Népjóléti miniszterhez is elküldte. Kérése indoklásában megemlítette, hogy az egyházmegye hitéletében jelentős intézményről van szó, amely idővel országos vonatkozásban is jelentős szerepet játszik majd.10 1925-ben Ambrózy Teréztől a Szombathelyi Egyházközség vette át az in­tézet létesítésének ügyeinek bonyolítását. Vass József17 népjóléti miniszter 1926-ban Szombathelyen tett látogatása al­kalmából említést tett arról, hogy szeretne a városban egy katolikus intézményt létesíteni. Többen a szalézi intézet — egy katolikus tanoncotthon - építését aján­lották figyelmébe.18 A miniszter igenlő válasza után a Szombathelyi Katolikus 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom