Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/3 (Szombathely, 2009)

ADATTÁR - Doncsecz Etelka: Deportálások a Szentgotthárdi járásból az 1950-es években

A bejegyzéseket olvasva - ha az évszámra tett utalástól eltekintünk - akár az is lehetne az olvasó benyomása, hogy a kuláklistázások idején keletkeztek. Az 1953. évi enyhülés tehát nem tekinthető olyan változásnak, ami gyökeres fordulatot hoz, az előtte jellemző ideológiai elemek, tompítva ugyan, de később is tovább élnek.47

Az ellenségkép Szentgotthárdi járásban kimutatott második dimenziója a nemzetiségekkel, ezen belül is a Vendvidéken kiemelkedően magas számban jelen lévő szlovénekkel kapcsolatos. A VB-üléseken - kevesebbszer ugyan, mint a kulák-ügyek — de a nemzetiségi kérdés is felbukkant: „1953 után lanyhult az osztály ellenes ség elleni harc, erre a márciusi határozat hívta fel a figyelmet. (...) A betelepített egyének visszajárásával kapcsolatban még az év elején tettünk intézkedést. Ha határsávigazolvánnyal jött vissza az illető, a határsávigazolványt megvonjuk tőle. A járásból, illetve a határsávból kiutasítjuk, a határsávigazolványt pedig visszaküldjük az azt kiadó rendőri szervnek azzal, hogy többet az illetőrészére beutazási engedélyt ne adjon, ha pedig feketén, határsávigazolvány nélkül jön vissza betelepített, akkor kitoloncoljuk a községben illetve határsávból.”*8

„(...) általában a vendek teljesítik az állammal szembeni kötelezettségüket, és az Oriszentpéteriek, de általában az őrségiek le vannak maradva, és ebből a vendek úgy érzik, hogy őket nyomják. Félő, hogy nemzetiségi kérdés lesz belőle.”*0

A jegyzőkönyvek tanúsága szerint továbbra is meghatározó fontosságú a térség lakóinak az egyházhoz fűződő kötelékeinek felszámolása. A következő sorok jól szemléltetik e folyamat lépcsőit: , A .járásban a hittanbeiratásra jelentkezett tanulók száma százalékban kifejezve 71,8%. Községekre bontva: legnehezebb terület: vend vidék: Apátistvánfalva, Alsószölnök stb. és Magyarlak. Szentgott- hárdon a fiú iskolában jelentkezettek: 77,9%, a lány iskolában 69%, tehát 10% diferencia van a két iskola között, amely annak tulajdonítható, hogy a nevelők nem végeztek jó munkát. Velemér községben egy tanuló sem iratkozott be hittanra. Itt a nevelők munkájának köszönhetőez az eredmény. Ugyanígy van Rö- nökön és Bajánsenyén, ahol ugyan jelentkeztek, de kevés számmal. ”50

,Amii a hitoktatás kérdését illeti utasítás van arra, hogy írásban erre vonatkozóan nem lehet adatot kiadni azonban szóban lehet közölni. A fennálló rendelkezések szerint csak az járhat hitoktatásra, aki arra beiratkozott. Azonban a papok igyekeznek azokat is bevonni, akik nincsenek beíratva. Hittanórái ellenőrzés folyik a júniusi programm óta bizonyos lazaság mutatkozik e téren. Azonban van olyan eset, mint a felsőszölnöki igazgató, ki a folyosón áll és nézi, hogy ki megy hittanra, és aki nincs beíratva azt elküldi. (...) A tényleges lemorzsolódás a hittanról nagyobb, mint 1%, a járásban 33 maradt ki. A legmagasabb lemorzsolódás Rábagyarmaton van 6 tanuló, Farkasfán [ma: Szentgotthárd része] 5 tanuló. Beiratkozott 3286 tanulóból 2210 tanuló 66,4% és jelenlegi állás 2177 tanuló ki jár hittanra.”51

86