Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/3 (Szombathely, 2009)
ADATTÁR - Mátrai Zsófia: A Körmendi Városi Bíróság épülete – A szecessziós stílus emléke a 20. század elejéről
MÁTRAI ZSÓFIA A KÖRMENDI VÁROSI BÍRÓSÁG ÉPÜLETE- A SZECESSZIÓS STÍLUS EMLÉKE A 20. SZÁZAD ELEJÉRŐL Körmend főterének, a Szabadság térnek egyik legkarakteresebb építménye a városi bíróság és ügyészség, a Jablonszky Ferenc tervei alapján 1913-1914-- ben emelt kétszintes, szecessziós stílusú épület.1 A település központjában álló épület helye már a 13. században is beépített volt. A korabeli források szerint a területen egykor rendház állt.2 Dénes nádor és oklicsi ispán egy 1274-ben kelt oklevelében említi a körmendi vilhelmita, azaz Vilmos rendi szerzeteseket. A szerzetesrend Malavelle-i Vilmos tisztelőiből alakult szerzetesi közösségből nőtte ki magát. A szervezetten 1249-től működő rend 1256-tól fokozatosan átalakult az Ágoston rendi szerzetesek közösségévé. Kolos toraikat többnyüe városok melletti félreeső területeken hozták létre. A körmendi kolostor alapítása feltehetőleg IV. Béla király nevéhez köthető. A rendet pár évszázaddal később Bakócz Tamás esztergomi érsek költöztette ki a kolostorból, s helyükre obszeiváns ferenceseket költöztetett be. A forrásokból kiderül, hogy az épület ekkor már romos volt, s az ígéretek ellenére a felújítása elmaradt, így a pápa engedélye mellett a ferences szerzetesek néhány évi ott lakás után, 1524-ben távoztak az épületből. A következő években íródott dokumentumok domonkos rendi perjelről és konventről tanúskodnak. A török közeledtével a domonkosok is elhagyták a kolostort, helyükre ekkor a veszprémvölgyi cisztercita apácák kerültek. Az utolsó apácáról tett említés 1623-ból származik. Ezután a romos épületet sóházzá alakították, azaz falai közt folyt az állami só árusítása. A sóházról még a 19. században is tesznek említést, majd lebontásra került. Ugyanakkor a szomszédos utca, a mai Damjanich János utca 1948-ig őrizte emlékét Sóház utcaként. Az egykori rendházhoz tailozó temető maradványaira a bírósági épület építkezési munkálatai során figyeltek fel, de a terület régészeti feltárására máig nem került sor. A korábbi romos épületektől megszabadított telket Körmend nagyközség képviselő-testülete 1909-ben határozatilag átadta a kincstárnak, majd azt a telken túl a környező utcák felett is korlátlan rendelkezési joggal ruházta fel: „... mert a nagy község képviselő testületének 3273/4 / 909 szám alatt hozott azon határozata, melyben azon utcza díjtalanul és korlátlan rendelkezési joggal a kincstárnak átadatott a törvényhatósági bizottsága által jóváhagyott, és miután szóban forgó utcza ... házszámban 4611 helyrajzi számmal 1896bani ... 2273/910 szám alatt kelt telekkönyve ... a kir kincstár javára be- kebeleztetett,- s így a kincstár ezen utcza területtel szabadon és korlátlanul rendelkezhetik, azt építkezési célra teljesen felhasználhatja ...”a A telken ezután 69