Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/3 (Szombathely, 2009)

Gróf László: 200 éve hunyt el Kenedics József (1756–1809) geometra, az első nyomtatott Vas vármegyei közigazgatási és a szombathelyi egyházmegyei térkép alkotója

GRÓF LÁSZLÓ

200 ÉVE HUNYT EU KENEDICS JÓZSEF (1756-1809) GEOMETRA, AZ ELSŐ NYOMTATOTT VAS VÁRMEGYEI KÖZIGAZGATÁSI ÉS A SZOMBATHELYI

egyházmegyei térkép ALKOTÓJA*

„Históriáé oculus geographia” - azaz, a geográfia a történelem szeme - vallotta Abraham Ortelius (1527-1598) és írta fel történelmi atlasza, a „Parergon” címlapjára.1

A térkép nélkülözhetetlen volt már az őskorban is, amikor egyszerű, vázolt út, illetve térképekkel jelölték környezetük területét, az ókorban pedig már az akkor ismert világ képét is meghatározták. Klaudiosz Ptolemaiosz (kb. 90-160), az Alexandriában élő görög csillagász, matematikus és geográfus pedig már meg is fogalmazta a geográfia (térkép) és a korográfia (táj, azaz részlet térkép) közötti különbséget „Geographia” című művében: „A geográfia a világ teljes ismert részének rajzolás eszközével való utánzása abban különbözik a korográfától, hogy a korográfia, mint önálló szakterület, az egyes vidékeket mutatja be, minden benne lévőt a legkisebb dolgokig feltüntetve, a geográfia lényege viszont az, hogy az ismert világot, mint egyetlen és összefüggő tényezőt mutassa be. ”8

Ennek ellenére a középkor világa a földiekről az égiekre fordította tekintetét és a geocentrikus szemléletet a teocentrikus hit váltotta fel, amely természetesen a kor kartográfiájában is meghatározó szerepet töltött be, a rajzolt térkép egyben hitvallás is volt. A híres „Herefordi Mappa Mundi” állatbőrre rajzolt térképen Jeruzsálem a világmindenség közepe, felette pedig az ítélkező Krisztus trónol, akinek jobbján az üdvözültek seregét angyalok vezetik fel a mennybe, balján pedig démonok rángatják alá a kárhozottakat a pokolba. A térkép sarkain elhelyezett négy betű - M.O.R.T. - pedig az ember halandóságára figyelmeztet.

A reneszánsz azonban, ismét a természet dolgait kezdte értékelni és vizsgálni. Magyarországon Mátyás király budai udvarában a kor leghíresebb tudósait gyűjtötte maga köré, akik hatása alatt Buda a földrajztudományok központja lett. Itt dolgozott a firenzei születésű Francesco Rosselli (1448-1513) is, minden valószínűség szerint a király megbízásából elkészítve „Ungheria

A 2009. november 6-án, a Magyar Tudomány Napja tiszteletére szervezett tudományos emlékülésen, a megyeháza dísztermében elhangzott előadás szerkesztett változata.

5