Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/3 (Szombathely, 2009)

ADATTÁR - Takács József: Sándor Ferenc (1859–1925) könnendi toronyórás élete és művei

még soha nem állított elő. Különlegessége abban rejlett, bogy olyan ismétlő­szerkezetű ütőművel rendelkezett, amely az ismétlést csak éjjel végezte, ne­gyedóránként, de szükség esetén az óra kezelője átállíthatta nappali ismétlés­re, vagy közönséges óraverésre is.28 A leírásban az óraszerkezet 53x145x62 cm befoglaló méretű vázának (,,keret”-ének) és a fogaskerekeknek kovácsoltvasból való kivitele,29 továbbá az esztergált tengelyvégek, s a harangérc csapágyak, a szegecsjáratként említett ollójárat alkalmazása a fentebb már idézett üzleti nyomtatványban említettekkel egyezik. Az óra ára helyszínre történő szállítással és felszereléssel együtt 890 fo­rintot tett ki, amelynek kifizetése - a kezességül hátrahagyandó 100 forint kivételével - a szerkezet felállítása és működésbe hozatala után vált esedé­kessé. Az óra minőségéért és pontos járásáért készítője 5 évi jótállást vállalt. Sándor Ferenc vállalta, sőt önmaga kötelességül szabta, hogy az órát sa­ját költségén az 1896. évi Ezredéves Országos Kiállításon működés közben bemutatja. A Kőszeg és Vidéke című hetilap már a kiállítás megnyitását kö­vető napon hírül adta, hogy „ Új toronyóránkat készítője, Sándor Ferenc kör­mendi toronyóramester a millenáris kiállításon fölállította s egész nyáron át folyton működésben lesz. A kik látták ezt a mi új óránkat, azt mondják, hogy az valóságos remek mű, mely éjjel minden negyed órában ismétli egy harma­dik harangon az elmúlt egész órákat."30 A „remek”-en kívül még további két toronyórát is bemutatott Sándor Ferenc. A kiállítás október 31-ig volt nyitva a látogatók előtt. A megrendelt toronyóra az ezt követő második héten érke­zett meg Kőszegre,'11 s a rákövetkező napokban kezdődött meg a felszerelése. Egy november 22-ei sajtóhír szerint: ,,/lz új toronyóra elhelyezésében seré­nyen dolgoznak. A toronyban kora reggeltől késő estig folyik a munka, mely­ből az utcáról nézve is látszik már valami aranyozott óramutató, de termé­szetesen egyelőre csak mozdulatlan állapotban.”32 Az igyekezet nem bizo­nyult indokolatlannak, hiszen a következő hét keddjén már leesett az első hó! Az óraszerkezet számára fából védőszekrény készült, a súlyakna pedig - ahol a 3 m hosszú inga lengett és ahová működés közben a vasbádog súly­vödrök kötélen leereszkedtek - teljes hosszában deszkaburkolatot kapott. Az órát, a szükséges helyeken Sándor Ferenc festéssel látta el, hogy a rozsdáso- dástól megvédje. A toronyóra beszerzéséhez szükséges összeget több év alatt adományok­ból gyűjötték össze. Maga a király is ajándékozott e célra 300 forintot.33 Mintegy 20 évvel később Sándor Ferencnek még dolga akadt a kőszegi toronyórával. 1916 májusában megjavította, sodronykötelekkel látta el, s a negyedverést egy másik harangra szerelte át.34 1903. augusztus 15-én iparkiállítás nyílt Szombathelyen, ahol a „Vas- és fémipar” csoportban három - Vas vármegye területén élő - kiállító mutatott be toronyórát. Sándor Ferencnek egy kastélyórája volt jelen a kiállításon.35 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom