Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/3 (Szombathely, 2009)

ADATTÁR - Takács József: Sándor Ferenc (1859–1925) könnendi toronyórás élete és művei

TAKÁCS JÓZSEF

SÁNDOR FERENC (1859-1925) KÖRMENDI TORONYÓRÁS ÉLETE ÉS MŰVEI

Sándor Ferenc 1859. augusztus 2-án született a Vas vármegye délnyugati részén fekvő, főleg katolikus vendek lakta, mintegy 100 lelket számláló Macs- kócon (ma: Mackovci, Szlovénia) Beznicz Mátyás és Sándor Magdolna házasságon ldvüli kapcsolatából.1 Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd Muraszombatban (ma: Murska Sobota, Szlovénia) folytatta. 1874. május 25-től 1880. május 25-ig anyja fivérénél, idősebb Sándor Ferenc körmendi lakatosmestemél töltötte tanoncéveit, majd 1881. március 27-ig ugyanott, segédként dolgozott.8 Nagybátyja több választási cikluson keresztül tagja volt a nagyközség képviselő-testületének.3

Az ifjú Sándor Ferenc 1882. januártól Pacher József szentgotthárdi lakatosmestemél,4 majd június 7-től augusztus 26-ig egy grazi lakatosnál folytatta segédi működését.8 Innen a Stájerország délkeleti részén, Graztól mintegy 38 km-re fekvő kis községbe, Gnasba ment, hogy szakismereteit az itt élő Andreas Berthold nagyórakészítőnél - az 1873. évi bécsi világkiállítás egyik résztvevőjénél“ - bővítse tovább. 1882. augusztus 31-től 1885. január 12-ig maradt ott, s amikor mestere - saját kérésére - elbocsátotta, a bizonyítványába belefoglalta, hogy nagyon szorgalmasnak és hűségesnek találta őt, s e szakterületen különös ügyességet árult el.7 A középmagas termetű, kerek arcú, gesztenyebama hajú és kék szemű8 ifjú Gnasból visszatért Körmendre, ahol március 7-ig ismét a nagybátyjánál dolgozott. A március 8-tól július 5- ig, Budapesten, a „sebészeti mű- és kötszer- késmű és finom szerszám gyártó” Baumgartner testvéreknél lakatossegédként töltött néhány hónap alatt is kivívta munkaadói elismerését.

Bizonyítványába egyebek közt ezeket illák: „magát mint igen ügyes és józan gondolkozó munkás viselte, miszerint bárkinek a legjobban ajánlhatjuk" Rövidesen vissza is tért ide s július 20-tól 1886. január 30-ig ismét ott dolgozott.10 A július 6. és 18. közötti néhány napot Swaldo Ferenc lakatosmester „gyár”-ában töltötte, ahol zárredőnyöket, kályhákat, központi fűtési berendezéseket állítottak elő, továbbá épület-, mű- és szerkezeti lakatosmunkákat végeztek.11 Rövid ott-tartózkodása azt sejteti, hogy ez a hely aligha felelt meg várakozásainak.

A családi hagyomány szerint 1886-ban váltott iparengedélyt és kezdett önálló iparosként dolgozni Körmenden. Eddig nem sikerült más forrásból ezt az adatot megerősíteni vagy pontosítani. Az 1888 előtti éveket tartalmazó körmendi iparlajstrom nem maradt fenn. Továbbá a századforduló iparosai45