Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/2 (Szombathely, 2009)

Horváth József: Gothard Jenő tudományos tárgyhagyatékának utóélete

se előttről elindult, e helyt nem részletezett igen szövevényes és szétágazó ügy végső következményeként, a Gothard-uradalom - egyetlen épület kivételével, amely történetünkben majd fontos szerepet kap - és a csillagvizsgálónak is helyt adó kastély 1918. április 30-ával - új tulajdonos birtokába került.1’ Az így előállt helyzetben végképp elkerülhetetlenné vált az obszervatórium leszerelése és sorsának hosszútávon megnyugtató rendezése az örökösök részéről. A Vas­vármegyei Elektromos Művek Rt.-nek áprilisban eladott műhelyberendezést7 és a júniusban leszerelt meteorológiai állomást8 leszámítva, a hagyatéki anyag­ból összeállított gyűjtemény-együttes adományként a szombathelyi premontrei rendi főgimnáziumba került.” E nagyvonalú gesztusról a középiskola igazgatója akként számolt be, hogy „herényi Gothard Sándor volt országgyűlési képviselő, földbirtokos és testvére, herényi dr. Gothard István cs [ászári] és fcirfálvi] sor- hajóorvos, tulajdonukat képező asztrofizikai obszeivatóriumot - amelynek megalapítója és vezetője néhai Gothard Jenő volt-, illetve annak teljes felszere­lését a szombathelyi premontrei gimnáziumnak adományozták. Unokatestvé­rük. felsőbüki Nagy Sándor nagybirtokos pedig pénzbeli hozzájárulásával lehe­tővé tette, hogy az obszervatórium felszerelése teljességében és osztatlanul ke­rülhessen az intézet birtokába.”™ Arra, hogy felsőbüki Nagy Sándor milyen célra, mekkora összegű támogatást nyújtott, jelenleg közvetlen adatok híján nem ad­ható válasz. A fent idézett levélben a gimnáziumigazgató az adománnyal kapcso­latos elképzeléséről ekként nyilatkozott: „Az asztrofizikai felszerelést [...] Got- hard-obszeivatórium néven alapítványként fogjuk az intézetben fenntartani s lehetőleg fejleszteni.”11 Zichy János kultuszminiszter már konkrétan „a szombat- helyi premontrei gimnáziummal kapcsolatos Gotthárd [sic!] - Obseivatárium lé­tesítéséértnyilvánította elismerését és köszönetét az adományozóknak. A középiskola Gothard-féle alapítványi gyűjteményének összetétele darab­leltárából pontosan ismert. Az átadott hagyatéki anyagot a gimnázium fizikata­nára és a fizikaszertár őre, Molnár Szaniszló foglalta leltárba 1918. május-júni­us folyamán. E részletes, 1985-ben felbukkant kéziratos jegyzék négy csoport­ra tagolva, a következő mennyiségi megosztásban tartalmazza: A.) Asztrofizikai eszközök 57 tételben 60 db, B.) Fizikai eszközök 167 tételben 207 db, C.) Csillagászati és egyél> felvételek 447 tételben 1321 db és D.) Könyvtár 2963 egység. A leltár némi ellentmondása, hogy négy tárgy mindkét - A. és B. - esz­közjegyzékben szerepel. Az alapítványi anyag összértékét ekkor 72.688 arany­koronában állapították meg, amely érték háromnegyedét, az 54.413 aranykoro­nára becsült, csillagászati műszeregyüttes tette ki. Emellett még összegszerű­leg a 12.083 aranykoronára értékelt könyvállomány képviselt jelentősebb anya­gi értékű gyűjteményrészleget.1-1 A leltárra még adott helyen visszatérünk. Miután a Gothard-obszervatórium újra üzembe helyezése egyre késett, a helyi sajtó 1921 novemberében foglalkozni kezdett a késedelem okával. A sajtó érdeklődésére Molnár Szaniszló, a gimnázium fizikatanára s egyúttal a Gothard-hagyaték gondozója, azt a tájékoztatást adta, „hogy a mai viszonyok mellett az Observatorium felállítása lehetetlen. Ahhoz elsősorban alkalmas helyisége sincs az intézetnek s azonkívül olyan tetemes költséget róna az is­kolára, amelyet az nem bírna ki.” A Gothard-obszervatórium újbóli haszná­latba helyezésére a két világháború közt nem került sor.1* 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom