Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/2 (Szombathely, 2009)
Horváth József: Gothard Jenő tudományos tárgyhagyatékának utóélete
mi Nagy Lajos Gimnázium, Szombathely, Széchenyi utca 2. szám alatti épületének tetején, amely építkezés megkezdését 1949 tavaszára tűzték ki.17 A leendő létesítmény leginkább anyag igényes részéhez, a herényi obszervatóriuméhoz azonos méretben készítendő, vagyis 5 m átmérőjű kupolát hordozó hengeres torony felhúzásához szükséges, de még hiányzó téglamennyiséget - amint az alábbiakból kiderül - a lebombázott városháza bontási anyagából kérte a gimnázium a polgármestertől kiutalni. Ez ügyben 1949. április 13-án a gimnáziumigazgató a következő indoklást! és tartamú kéréssel fordult Szombathely polgármesteréhez: ,yl helybeli Nagy Lajos Gimnázium testületé és ijfjúsága nevében. nevelj és tanulj jobban mozgalmai érdekében, kérem az új csillagászati kupola építéséhez 3000 drb. tégla kiutalását. Mind a fenti mozgalmak, mind a többi ütemtei-veink egyik középpontja a csillagvizsgáló állomás kiépítése, ami az ijjúságnak, de elsősorban a dolgozók tanulni vágyó tömegeinek állandó mindennapi művelési helye lesz. Május végére tervezzük az ünnepélyes megnyitását. A többi anyagra és a munkára meg vannak az ígéreteink, egyetlen nagy és kérdéses feltétel a tégla beszerzés. Kb. 5000 drb. a szükséglet, de ha a várostól 3000-et megkapnánk, a többit társadalmi úton össze tudnák hozni.”ls E kérvényt már másnapi, április 14-ei dátummal a polgármesteri hivatal gazdasági ügyosztálya azzal az indoklással titasította el, hogy a „városháza lebontásából kitermelt téglamennyiség [...] a város által tervezett építkezésekhez sem bizonyul elegendőnek.”19 Az elutasítás a csillagda május végére kitűzött átadását meghiúsította. De nemcsak ez volt az egyedüli halasztó tényező. Minthogy a vállalkozásnak sem a kezdő költségigényét, sem a további költségvonzatát. a gimnázium saját ellátmányából nem tudta fedezni, így a középiskola minden erőfeszítésére szükség volt a kezdeményező diáktársaságtól - de legfőbbképpen - az iskolaigazgatóig teijedően, a terv sikerre viteléhez. Legelőször is a kezdőtőke összegyűjtése, illetve a további építési költségek előteremtése és a társadalmi támogatás megszerzése céljából 1949 tavaszán-nyarán intenzív, a kupolaépítést népszexúsítő kampány indult. Ennek változatos alkalmairól a helyi sajtóban rendszeresen megjelent hírek, beszámolók felkeltették és folyamatosan fenntartották a vállalkozás iránti közfigyelmet, ami valamilyen szinten elősegítette az ügyet támogató adakozó készség emelését és a még szélesebb társadalmi segítségnyújtás elnyerését. A népszerűsítés terén tett első lépésként a Gothard Jenő Kör szervezésében március 27-től előadássorozat indult, amelyet minden alkalommal távcsöves bemutató is kísért.“0 Kiváló figyelem felkeltésül szolgált a Kör tömeges érdeklődést kiváltott, április 28-ai részleges nap- fogyatkozás bemutatója.“1 A nagy sikerre való tekintettel az alkalomszerű távcsöves bemutatások júliustól rendszeressé váltak.*8 Szintén széleskörű figyelmet váltott ki a gimnázium dísztermében május 28-29-én a „Tudomány és technika csodái” címmel megrendezett, a Gothard-hagyaték tárgyi emlékeiből összeállított kollekciót is bemutató belépti díjas kiállítás,“3 amelyet adománygyűjtési akcióval kötöttek össze. A siker érdekében a diákszövetség és a tantestület közösen, május 20-ai kelettel körlevelet küldött szét, amelyben a címzetteket a kupolaépítés pártolására, s egyúttal anyagi támogatás nyújtására kérték fel.“4 A leleményes diákok a kiállítás reklámozására, a látogatottságot növelendő és ezzel együtt a nri8