Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/2 (Szombathely, 2009)

ADATTÁR - Czirók Zoltán: Német repülőalakulatok Szombathelyen, 1944–1945-ben

október 8-án pedig feloszlott az iskola.10 A repülőiskolában kiképzett pilóták számát illetően nem rendelkezünk információval. A „szakosodás” másik lehetséges útja a vadászpilóta-képzés volt. Ez esetben a pilóta csatlakozott az egyik előkészítő alakulathoz (Jagdfliegervorschule), ahol régebbi kétfedelű gépekkel, modem német gépek korai verzióival és szövetséges zsákmánygépekkel repültek. Ezt követően a vadászrepülő iskolában (Jagdflieger­schule) már erősebb gépeken jóval nehezebb gyakorlatokat kellett végrehajtani­uk. A kiképzés, illetve a kiképző-alakulatok átszervezése során, 1943 tavaszán, a vadászrepülő iskolákból vadászrepülő-ezredeket hoztak létre. Bár az új ezredeket nem vetették be a frontokon vagy a hátországban, mégis a változtatás jól mutatta a hadvezetés azon kívánságát, hogy az egyre emelkedő veszteségek pótlására mi­előbb harci egységekhez kell küldeni a pilótákat. Az 194-2. október 12-én - törzzsel és három századdal - felállított Jagdfliegerschule 7 (JFS 7) 1943. január 26-án kapta a Jagdgeschwader 107 elnevezést.ao 1944. június 1-jén az I./JG 107-ből alakult meg a II./JG 108, amelynek 7. századát augusztustól Szombathelyre ve­zényelték. Az ezred Karl-Heinz Meyer őmagv parancsnoksága alatt Börgöndön székelt, maga a parancsnok október 19-ig állt az élén, ezt követően Karl-Friedrich Rinow őrnagy vette át a vezetést. A 7./JG 108 november 7-én távozott a szom­bathelyi repülőtérről.'1 Bár a század működéséről részletek nem állnak rendelkezésre, általánosság­ban elmondható, hogy a vadászpilóta-képzés 1944-ben már sem minőségében, sem mennyiségében nem érié el a kívánt szintet. Egy átlagos német vadászpilótát kb. 160 óra repüléssel küldtek a frontra, ahol jóval tapasztaltabb ellenfelekkel ke­rült szembe - a brit és amerikai pilóták például 360-400 órát repültek a kiképzés során. A repülőgépek elégtelen ismerete, a különböző időjárási körülmények köz­ti repülés gyakorlatának hiánya és a szembenálló pilóták egyre emelkedő száma következtében pedig a német veszteségek őrült tempóban kezdtek nőni és ezen a szombathelyi kiképzés 3 hónapja vajmi keveset tudott változtatni. felderítőszázadok szombathely és sorokpolány REPÜLŐTEREIN A vadászrepülő- és kiképzőszázadokat követően német felderítő alakulatok is érkeztek a megyeszékhely repülőterére. Elsőként 1944 októberében települt Szombathelyre a Fernafklärungsgruppe 4 (FAGr 4) a Luftflotte 4 alárendelt­ségében.~~ Az osztályt lényegében csak az osztálytörzs''' képviselte, amelyhez különböző századokat rendeltek. A FAGr 4 1944. október 1-jén egyetlen Junkers Ju-88T-1 típusú felderítőgéppel bírt, de a hónap során egy baleset­ben elveszítették, amelyet később sem pótoltak. Az áttelepüléskor a FAGr 4-hez a 3.(F)/33 és a 3.(F)/121 egységei tartoztak - bár ez utóbbi más fonások sze­rint egészen 1945 márciusáig Wien-Seyring repülőterén szolgált. Alig érkeztek meg a felderítők, az amerikai vadászrepülőgépek rövid időn be­lül két alkalommal is támadást intéztek a szombathelyi repülőtér ellen. 1944. ok­tóber 13-án a 14"' FG gépei Blechhammer fölé kísérték a védelmükre bízott bom­bázókat, majd a visszaúton, 11.50-kor, a 13 P-38-as lecsapott a repülőtérre. Sa­játjelentésük szerint hat rácsapásban megsemmisítettek három Messerschmitt 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom