Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/2 (Szombathely, 2009)
ADATTÁR - Gál József: A Dunántúli Dalos Szövetség dalostalálkozói, 1894–1910
GÁL JÓZSEF A DUNÁNTÚLI DALOS SZÖVETSÉG DALOSTALÁLKOZÓI, 1894-1910 A MEGALAKULÁS 1893. április 20-án, a Győri Ének- és Zeneegylet valamint a Soproni Férfidalkör aláírásával terjedelmes felhívás jelent meg a Vasmegyei Lapokban, amely a Dunán túli Dalosszövetség megalakítására hívta a dalárdákat.1 Az új egylet létrehozásának szükségességét azzal indokolták, hogy az 1867-ben Aradon (ma: Arad, Románia) létrejött Országos Magyar Dalosegylet2 26 év alatt nem tudta megvalósítani célját. Nevezetesen: képviselni a magyar dalárok érdekeit, támogatni azok működési körét s az erők egyesítésével „határozottan nemzeti irányba művelni s emelni a magyar dalt, zenét s általában a honi művészet érdekeit. ”8 A felhívás szerint ez azért nem sikerült, mert az országos szervezet részint nehézkes, részint rajta kívül álló okok - nem nevezi meg ezeket - is vannak, továbbá a kellő működtetéshez elégtelenek a szellemi, erkölcsi és anyagi erői végül nem tudják a tagegyesületek elszigeteltségét megszüntetni. Az űj egylet ezért arra törekszik, hogy felkeltse és fenn is tartsa a vidék érdeklődését a művészi célok iránt, összefogással megszüntesse és „tömörüléssel” összefogja a vidéki dalosokat. A közlemény úgy vélte, hogy a „vidéki dalegyesületek kisebb körű egyesülése ... oly szükségesség, melyet dal- és zeneművészetünk fontossága sürget s mely az orsz [ágos] daláregyesület céljainak elérésére a leg hathatósabb támaszul fog szolgálni. ”* Az új egyesület megalakítására Győrben született meg az elhatározás 1892. december 3-án, egy a Soproni Férfi Dalkörrel közösen rendezett koncert alkalmából. Ez az egylet a Dunántúli Dalosszövetség, amely Dunántúl valamennyi dalosegyesületét a belépésre szólította föl. Az elképzelés szerint ennek a szövetségnek „mozgó központja” lesz, azaz minden esetben éppen ott alakítják meg az igazgatóságot, ahol az aktuális versem! megrendezik. A szövetség élén „kormányzó közegként egy minden díjazás nélküli választmány ”s áll. A szövetség jövedelmét a tagegyesületek mérsékelt tagdíjai, az alapító és pártoló tagok befizetései valamint a közös hangversenyek bevételei jelentik. Ezt a vagyont csak dal- és zeneművészeti célokra fordíthatja a Szövetség, amelynek céljait az 1894-ben rendezett szombathelyi találkozó alkalmából így fogalmazta meg az alapszabály: a/ Közös hangversenyek rendezése által a dalművészet ápolása és a Dunántúlon a zenei műérzék nevelése (sic!), b/ pályadíjak kitűzése által a közös hangversenyek iránti érdeklődés emelése, c/ pályadíjak kitűzése és énekkarok kiadása által a magyar dal és zeneirodalom fejlesztése.1’ 62
