Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/2 (Szombathely, 2009)
ADATTÁR - Székely Tamás: ,A revolveres képviselő” – Az 1905. évi kőszegi országgyűlési képviselőválasztás története
nagyobb baj, hiszen a tiszt még idejében kicsavarta kezéből a fegyvert. Rupp- recht szerint Laehne nagyot hibázott, hiszen a rohonciak békésen adták tudtára, hogy nem kémek belőle, nem szabadott volna így reagálnia. Laehne rohonci útja pedig nem más, mint erőszakos kihívás, fenyegetés a község békéjére nézve. A kormánypárti cikkíró megjegyezte, hogy a hatóságok Keresztény József főszolgabíró személyében már kivizsgálták az ügyet, ő csak azért tartotta kötelességének e beszámoló megírását, nehogy tévhírek teijedjenek vármegyeszerte. Azt Laehne Hugó sem tagadta, hogy előhúzta revolverét, ám ő önvédelemre hivatkozott.49 Meglátása szerint tudatos provokáció áldozata: a községi jegyző hergelte 200 fős tömeg nemcsak meg akarta akadályozni a hivatalosan bejelentett választási gyűlést, hanem meg is támadták a jelöltet. Laehne csak a lökdösődés és kabátrángatás után nyúlt fegyveréhez elrettentés céljából, hogy elkerülje a fizikai bántalmazást. Természetesen azonnal feljelentést is tett a támadók ellen.50 Végiggondolva a történteket - úgy gondolom -, lehetett némi igazsága Laehnenak, már csak önérdek szempontjából is: nem valószínű, hogy a képviselői pályára készülődve egy szokványos szócsata közepette egyszer csak elkezdett volna hadonászni revolverével, eddig elért minden esélyét kockára téve. Ugyanakkor elgondolkodtató az ellenzéki sajtóorgánumok mély hallgatása az üggyel kapcsolatban. Egyébiránt az erőszakos cselekmények nem csak Rohoncon, s nem csak a kőszegi körzetben történtek. A szombathelyi körzethez tartozó Csajta (ma: Scha- chendorf, Ausztria) és Inczéd (ma: Dürnbach im Burgenland, Ausztria) falvakban véres utcai verekedésekről számoltak be.51 E települések rendészeti szempontból szintén a kőszegi főszolgabíró joghatósága alá tartoztak, megosztva annak személyi és anyagi erőforrásait. (Többek között e problémáról is áralkodnak a vármegye főispánjához, Emuszt Józsefhez befutó jelentések.53) Nem véletlen, hogy a kormányzati hatalom rendkívüli, még az országhatáron is átívelő eljárásra szánta el magát: a kőszegi választás rendjének biztosítására az Graz városából 75 lovas és 200 gyalogos katonát vezényeltek át a szomszédba.5'1 Olvasható mindez a kormánypárti újság ugyanazon számában, amiben a választási esélyekről így írtak: „Szájbely Gyula megválasztáshoz már kétség sem fér. Itt a rohonci vidék állásfoglalása dönt.”nl1 Utólag könnyen megállapítható, hogy sem a katonai, sem a politikai beszámoló nem állta ki a valóság próbáját... A választás időpontjáról, helyszíneiről és szervezéséről a városi hetilap már korábban beszámolt.55 Maga a szavazás két helyszínen zajlott, a Neumann-ház- ban és a régi Freyberger-féle ruhaüzletben. A választási bizottság és egyben az első számú szavazatszedő bizottság elnökének dr. Stur Lajost jelölték ki, a második bizottságénak pedig dr. Hegedűs Lajost. Alelnöknek Graf Adolfot és dr. Szemző Sándort választották meg. Utóbbi ugye kevéssé vádolható elfogulatlansággal, hiszen január 8-án még Szájbely kampányrendezvényén szónokolt.50 A hivatalos jelöléssel az ellenzék járt el gyorsabban, még előző nap, január 25-én regisztrálták Laehne Hugót.57 Egyúttal két-két bizalmi férfiút is megválasztottak a szavazatszedő bizottságok ellenzéki felügyelőinek. Hasonlóan jártak el a szabadelvűek is, január 26-án reggel.58 Ezt követően került sor a bizottsági tagok eskütételére Kun Lajos elnöklete alatt.50 54
