Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/2 (Szombathely, 2009)

ADATTÁR - Székely Tamás: ,A revolveres képviselő” – Az 1905. évi kőszegi országgyűlési képviselőválasztás története

szabadelvűek: büszkén jelentették, hogy a tekintetes gróf úr is az ő jelöltjük pártját fogja. A gyűlés végeztével az urak pátosszal teli köszöntő levelet is cí­meztek Kismartonba (ma: Eisenstadt, Ausztria) és Budapestre a két grófnak, Eszterházynak és a miniszterelnök Tisza Istvánnak. A kampány ezt követően a falujáró szakaszába érkezett. A két politikai lap a számára kedves jelölt körútjáról igyekezett minél alaposabban beszámolni ol­vasóinak, de nem maradt el az ellenfél besározása sem. „Kőszegen mind éle­sebben alakulnak ki a helyzet körvonalai, melyek Szájbely Gyula fényes győzel­mét már előre megrajzolják.”*7 - jósolta nagy mellénnyel a V as vármegye. A tu­dósító beszámolt arról is, hogy a körzet eddigi képviselője január 15-én, kihívója pedig január 14-én tartja programadó beszédét. Utóbbiról megjegyezte, hogy kampányköríítja kívánni valót hagy maga után: például Edeházán (ma: Stuben, Ausztria) és Mencséren (ma: Rettenbach, Ausztria) csak németül kampányolt! (Értsük tehát, hogy a nagy hazafi, függetlenségi programjával ennyire becsüli az államnyelvet.) Továbbá Lékán érdektelenségbe fulladt beszéde: csupán 8-10 em­ber hallgatta, ráadásul egy csizmadia keresztkérdése a polgári házasságról tel­jesen zavarba hozta. Borostyánkő (ma: Bernstein, Ausztria) esetében bár 50-60 ember is összegyűlt, de Laehne beszédében csak sajnálatát tudta kifejezni, mivel helyiek „már az ő meghallgatása előtt állást foglaltak” *H Ezen mondatok per­sze rendkívüli túlzások lehettek, akárcsak az ellenzék sajtójának kirohanásai. A Szombathelyi Újság természetesen máshogy látta a hét eseményeit. ,/l lelkesedés a függetlenségi jelölt mellett általános. Hasztalan lesz Szájbely Gyu­la m inden ígérgetése. Az ellenzék meg fogja tenni kötelességét és győzelemre vi­szi az alkotmányért felvett zászlót.”*9 - hirdették beszámolójukban. Argumen­tációjuk jól jelzi viszont a kampány retorikáját: míg a szabadelvűek helyi témák hangsúlyozásával próbálták tematizálni a kőszegi közvéleményt - elsősorban az elmúlt évek eredményeinek bizonygatásával - addig a függetlenségi és néppárti agitátorok az országos politikába kapaszkodtak. Az ellenzék azzal tudta fenn­tartani esélyét, ha a nagypolitika forgatagát elhozza a vidéki szavazókhoz, fenn­tartja az alkotmányosság veszélybe kerülésének félelemérzetét, s démonizálja a Tisza-kurzus vezetőit. Szájbely is kapott persze hideget-meleget. Ugyanezen tu­dósítás természetesen nem a lékai és borostyánkői eseményekről számolt be, hanem a piciny Vasbenedek falura fókuszált. Állítólag a község régi kápolnája összedőlt, mire a szabadelvű jelölt ott termett és felajánlott 200 forintot az új­jáépítésre. A cikkíró szerint ilyenkor a parasztoknak illik elfogadni a pénzt, de természetesen minden kötelezettség nélkül. Azt javasolta továbbá, hogy ne építsenek rajta kápolnát, mert az ilyen pénzen szerzett kövek úgyis „kiesnek a szent falakból Az események további folyásáról egyoldalúbb képet fest a sajtótörténet, hiszen az ellenzéki hetilap következő száma már csak a választás napját kö­vetően jelent meg, ellenben a Vasvármegye tudósítója naprakészen közvetítette — vagy ferdítette - az eseményeket. Szájbely Gyula ominózus programadó be­szédéről két számban is beszámoltak.41 A nagygyűlésen Rupprecht Tasziló elnökölt és már itt felbukkant a később nagy bajba kerülő Szluha Dénes neve is: a hivatalos formula szerint az egykori járásbíró hívta meg a rendezvényre 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom