Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/2 (Szombathely, 2009)
ADATTÁR - Mórotz Eszter: A Vasmegyei Nemzeti Színház építésének története, 1863–1881. 2. rész
az egész városban egy sorsjegyet sem voltam képes elárusítani, kinek csak kínáltam visszautasították ... hettyei [ma: Egyházashetye] plébános,"~H Az alispánoknak 100 darab sorsjegyet küldtek szét, és sok vármegyéből érkezett lesújtó választ. Az elutasító levelekben gyakran a természeti csapások okozta nehéz anyagi helyzetre hivatkoztak és többen céloztak arra is, hogy saját vármegyéjükben, városukban is akad jótékonykodásra alkalom. Székesfehérváron és Epeijesen (ma: Presov, Szlovákia) példáid épp színház- építésre. „Van szerencsém a fent tisztelt társ hivatalnak azon bizalmas megjegyzéssel visszaszármaztatni, hogy az e megye központján épen építés alatt levő színházra e megye közönségének áldozatkészsége nagyobb mérvben igénybe vétetni szándékoltatván az általunk eléretni szándékolt eredmény rovására a küldött sorsjegyek elárusíthatok nem volnának. ”aí) Trencsénből (ma: Trencin, Szlovákia): „... azok a megye területén el nem árusíthatók, minthogy e megye közönsége a saját kebelében rendezett jótékony czélu sorsjátékok és más adakozások által felette igénybe van véve."M) „... a sorsjegyeknek hatáskörömben czélba vett elárusítása minden kitelhető igyekezetem daczára sem sikerült — oka lévén ezen eredménytelenségnek egy részt e megye közönségének az ez idei rósz termés következtében beállott nyomasztó anyagi helyzete - más felől pedig azon körülmény, hogy közönségünk áldozatkészsége kivetít az utóbbi időkben sok oldalról annyira igénybe volt véve. hogy annak forgása már is végkép kimerült, az jótékonyságot gyakorolni kedvezőbb idők érlceztéig képtelenné vált Pozsonyból (Bratislava, Szlovákia): „... a közönség, melynek jó akarata illetőleg erénye a közelebbi múltban oly sűrűn egymás után és oly sokfelé lett igénybe véve e tekintetben már-már teljesen kimerültnek jelentkezik, úgy. hogy most midőn megyénk két nagy járásának tetemes része rendkívüli jégeső és árvíz által valódi ínséges állapotba juttatott, kívülről kell várnunk már a segélyt, minthogy nem bírjuk többé a magunkéból ...”3a Budapest főpolgármesterétől: „... a főváros polgársága s különösen ismerőseim köre azonban különösen az utóbbi években számos emberbaráti és egyéb közjótékonysági czélokra történt adakozások által felette igénybe lévén véve. ily körülmények közt a sorsjegyeknek ezek közt való értékesítése nem sikerült ugyan, mindamellett a hazafias ügy iránt tekintetből 50 db sorsjegyet saját magam részér e tartottam meg... ”88 A bankok és takarékpénztárak válasza is többségében elutasító, Csurgó, Enving, Kecskemét, Pécs, Tapolca pénzintézete nem támogatta a színházépítés ügyét. Hol eleve elzárkóztak, hol nem jártak eredménnyel az árusításban, de a legjóindulatúbbaknak is csak néhány darabot sikerült eladniuk. Győrrel sem volt szerencséjük a szombathelyieknek. A városi kereskedelmi bank ugyan minden évben elkülönített egy jótékonysági keretet, azt azonban az adott az évben az árvíz sújtotta lakosságnak ajánlották fel.34 Arról, hogy végül milyen mérleggel zárult a sorsjáték sajnos nincs dokumentum. A sajtó 1880 nyarán megjelent cikkéből viszont megtudhatjuk, 38
