Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/2 (Szombathely, 2009)
Horváth József: Gothard Jenő tudományos tárgyhagyatékának utóélete
téglamennyiség és vasgerendák. ”’1H Ezen indoklását a kérvényező még azzal az érvvel erősítette meg, hogy a „kupola létesítése nem csak intézeti érdek, hanem elsősorban Szombathely város dolgozóié is. annál is inkább, mert hazánkban ez lesz minden tekintetben a második legnagyobb csillagászati obszervatórium, fontos városi érdek mielőbbi megépítése, ezáltal városunk hírneve és szerepe hazai és külföldi viszonylatban is egyaránt növekszik."’'1 Ezúttal a város akceptálhatta a kérést, mert a gimnázium igazgatója már a másnapi, 1949. augusztus 15-ei dátummal a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz benyújtotta a kupola építés engedélyezésének következő tartamú kérelmét: „Intézetünk Gothard-hagyatéka nagy értékű csillagászati berendezés és könyvtár, mely kezdettől fogva a tanulók nagyobb csoportját foglalkoztatja és köti le, a természettudományi kör ismeretterjesztő előadásai [...] a helybeli és környéki dolgozók ezreit vonzza az előadásokra és távcsöves bemutatókra, a múlt tanév végi nagy természettudományi kiállítás pedig olyan tömegeket hozott. hogy az esetenkénti filléres önkéntes díjakból már sikerült önerőnkből a nagy távcsőhöz a kupola építési anyaga beszerzési költségeinek nagyrészét biztosítani. Az ifjúság az egész nyári szünidőben mindennapi sokszor nehéz munkával elvégezte a kupola alkatrészeinek szerelését, most már csak a kupolaépítés kőműves munkája van hátra. Saját erőnkből, a helybeli dolgozók és nemzeti vcillalatok közreműködésével létesítjük az egész Dunántúlnak [...] ezt a jelentős megfigyelő állomást és ehhez a kb. 50.000 Ft értékű alkotáshoz csupán elvi hozzájárulást kérünk, mert bízunk abban, sőt határozottan érezzük, hogy saját erőnkből hiánytalanul be is tudjuk fejezni."’'2 Már itt megjegyezhető, hogy e kijelentés, amint majd a későbbiekből kiderül, túlságosan is optimistának bizonyult. A fenti kérelemre augusztus 26-án kelt miniszteriális állásfoglalást az ügyben eljáró ügyosztályvezető ekképp tolmácsolta: „... hozzájárulok ahhoz, hogy az intézet padlásán saját erejükből, illetve a társadalmi szervek anyagi hozzájárulásával a mellékelt terv szerint csillagvizsgáló kupolát építsenek. Felhívom azonban Igazgató Úr figyelmét aira, hogy a kupola építését csupán a helyi társadalmi szervek anyagi támogatásával kell befejezni, mert az építkezéshez ellátmány folyósításával későbbi időpontban sem járulhatok hozzá."’''' A tégla biztosításával elhárult a fő akadály az építkezés megkezdésének irt- jából, de hogy az építőanyag minél előbb a helyszínre is kerüljön, a gimnáziumi Diákszövetség vezetése - szünidő lévén - a sajtó útján mozgósította a diákságot, „hogy 27-én [...] minél többen jöjjenek be az intézetbe a csillagászati kupola építéséhez a téglaszállításban segédkezni. "M A város segítségével, továbbá magánszemélyek, vállalatok, üzemek sokféle - a tervezéstől a fuvarozáson át a szakipari munkákig teijedő - természetbeni juttatásaival, pénzadományokkal, a kupolaépítés javára tartott különféle belépődíjas rendezvények bevételével, a gimnázium fizikatanárainak támogatásával és főként igazgatójának irányító, szervező munkájával, de nem utolsósorban a diákság kétkezi munkájával 1949 szeptemberében'45 megindulhatott a bő 3 érdizeden át húzódó teiv valóra váltása. A megyei napilap október 18-án közölt helyszíni tudósításából megtudható, hogy az építkezés a korszellemnek megfelelően „rohammunkával” folyt, amelynek befejezését ez év végére tűzték ki.30 10
