Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/1 (Szombathely, 2009)

ADATTÁR - Salamon Nándor: A szombathelyi Szent Márton-szobor története. 2. rész

alapján idézzük fel az eseményeket. trAll már a bronzszobor, a talapzat két ol­dalán folyik a kút vize. melyből a püspök megkeresztelte édesanyját”1"1 - kezdődött a beszámoló. Megemlékezett a szentmiséről, majd felsorolta az „előkelőségeket”. A püspökkel nyitó sorban képviselő, főispán, gróf, tábor­nok, főigazgató, főjegyző mellett a polgármester vezetésével városi küldöttség szerepelt, a végén említve Rumi Rajki István szobrászművész. A pápai himnuszt követően dr. Szendy László mondott ünnepi beszédet. „Miért ünnepeljük Szent Márton püspököt?”1"2 - tette fel a szónoki kérdést. A válasz azonos felépítésű és tartalmú volt az említett vezércikkel. Most a kút legendáját emelte ki élesebb vonásokkal: „Láitomása volt. Alomlátomá­sa. hogy legyen Isten szolgája. Első ténykedései közé tartozott anyja megke­res ztelése”.1<w (A szobor alkotójáról nem volt szava!) A szónoki emelvényre lépő polgármester a két, városhoz kötődő eseményt - születés és keresztelés! - és a kúthoz kapcsolódó évszázados hagyományt hangsúlyozta, mert „ennek akart a szoborbizottság áldozni, amikor a szobrot a kút mellé állíttatta és azzal összekötötte” 10* Méltatta az ábrázolt jelenet szimbó­lumhordozó jelentőségét. Hivatkozott a város műpártoló és őrző feladatára, ennek jegyében vette át az emlékművet. Emlékeztetett a szegénység, szeretet és Márton példájának szoros kapcsolatára. „Isten áldását kérem a szoborra, annak alkotójára és a város minden polgárára”1"1' - zárta szónoklatát dr. Újváry Ede. Befejezésként elhangzott a Himnusz. Mialatt a hívek „szinte cirógatták tekintetükkel a művészi alkotást és sokáig állták körül és áhítatos lélekkel it­ták annak nemes szépségét” ,liHI a meghívottak ünnepi ebédre vonultak a Do­monkos Kultúi'házba. Három társadalmi csoport tagjait éxle e megtisztelte­tés. Az egyháziak köréből a megyéspüspök mellett prelátusok, kanonokok, domonkos perjelek ültek az asztalnál. Nem hiányoztak a szobor ügyében te­vékeny személyek, Szendy, Badalik, Bőle és Sütő sem. A világiak a várme­gyei és kerületi tisztségviselők közül verbuválódtak, de itt kapott helyet szo­borbizottság néhány tagja - Radnai, Grúber, Gotthard - és Rumi Raj ki Ist­ván. A városiak kisebb küldöttségében a polgármester mellett Mészáros Hu­gó, Névery, Vass Béla és mások vettek részt a díszebéden. Az egyházi lap októberi számában Sütő Albert ismételten foglalkozott a kxxtszoboiTal. írása arxa bixzdított, hogy „nézzük meg”! - és saját reflexióival kínált szempontokat a mű „befogadásához”. A témával kapcsolatosan megje­gyezte, hogy Mállón eddig ismeretlen, írj alakban jelenik meg a téren, amely szabálytalan, nincs közepe. Az elhelyezésnek a templomhoz kellett igazodni. A talapzat modem formája ellenére stílusban, méretben alkalmazkodik a mö­götte lévő homlokzathoz. ,H kútszobor két alakja teljes egységbe olvad össze, egy cselekményt fejez ki, amit keresztelésnek nevezünk”,107 amely ebben az esetben a szülő és a gyermek magasztos találkozása is egyben. A jelenetet el­tagadó egyszerűséggel és xxiagas mxxvészettel ábrázolja a szobor. Mállón anyásán gyengéd, az anya meghajlása csxxpa áhítat. Az elismerésre választott fornntla pedig: ,,/lz alkotó művészt ne dicséljük, dicsélje őt alkotása”.108 A szo­81

Next

/
Oldalképek
Tartalom