Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/1 (Szombathely, 2009)

ADATTÁR - Kelbert Krisztina: Női szereplehetőségek a két világháború közötti Szombathelyen. – Párezer Gézáné Galló (Schwartz) Gabriella (1914–1944) életútja

10~ Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz 1931-1932. évre. 1-2. köt. Szerk. Kallós János. Bp., 1931. 593. p.

101 VaML Áll. akvgv. Szombathely, ház. akv. 193/1937.

104 VaML SZ\' Pg. Közig. ir. 4134/1938.

Wimi I’wmi: Egy budaircsti polgárcsalád mindennapjai. = Történelmi Szemle, 1986. 1. sz. 80-93. p. 10<l De Fries, Simon Philip: Zsidó rítusok és jelképek. Ford. Jólesz László. Bp., 2000. 194. p. 107 Karátly Viktor: Zsidóság, modernizáció, polgárosodás. Tanulmányok. Bp., 1997. 223-224. p. I(,s VaML DLB törzslap.

100 Mayer, 1994. 228. p.

110 Papp, 2006. 748. p.

Párezer Géza 1930 cs 1938 közötti járandóságát teljes egészében ismeijük. VaML DLB törzslap.

U~ VaML Áll. akvgv. Szombathely, szül. akv. 626/1938.

1M Vasi notesz. = Vvni., 1938. júl. 24. 5. p.

114 SM HK 564. Knebel Riza Savaria Múzeumban őizött fotónegatívja Párezer Géza 72.473/1938. belügyminisztériumi számú állampolgársági bizonyítványáról.

115 Mely utcákból költözködnek a gettóba pénteken a zsidók? = Vvni., 1944. máj. 11.4. p.

* Szende Lászlóné Bárdos Alice hegedű művésznő életéről lásd Gál <Józsc): Bárdos Alice és a szombathelyi Collegium Mnsicnm. Szombathely, 2003. 159 p.

11 Ugyanis Schwartz Bertalan lett a gettó orvosa. Hcimler, 1997. 45-46. p.

11H Katona Attila: „...légy erős, mi azok vagyunk” Levelek a szombathelyi gettóból. — Életünk 2006. 7-8. sz. 122-133. p.

11 * Gabriella cgv távoli rokona U.-né Kaszás Marianne a következőképp emlékszik vissza nagyszülei rokonságának tragédiájára: ,/l Szombathelyen maradt nővéreit... és azok leszármazottaik szám szerint tizenhetet. Ansclueitzba deportálták. Egyetlenegy se jött vissza. A legidősebb a hetvenéves Olga néni volt. a legkisebb beírom éves volt. a Marika. Schwartz Serei béicsit, aki Szombathely első orvosa volt, még ott. helyben, a vagonban lehlek agyon, azt hiszem, mert azok voltak a legszörnyübbck. az ottani csendőrség, ott. Nyagat-Magyarorszéigon. A lánya. Gabi éppen szülés eléilt edit, és az édesapja segíteni akart neki, és mind a kettőt ott. helyben agyonlőtték. Úgyhogy ők mén ki se mentek. ” Bihari Józsefné interjúja U.-né Kaszás Mariannc-nal. www.centropa.hu/object.5460c90e-01flb-4ab4-bbc4-55aeefb425ce.ivy?full = tme

(Megtekintve: 2009. január 28.) A visszaemlékezés Schwartz Bertalanra vonatkozó része biztosan téves, ugyanis Hcimler Jenő beszámol auschwitzi találkozásukról memoárjában. Hcimler, 1997. 45-46. p. Gabriella tragédiájának ezt a szörnyű epizódját azonban nem tudjuk egyértelműen cáfolni, mindössze a halotti anyakönyvi kivonatban szereplőket - halál helye: Auschwitz - vagyunk képesek szembeállítani ezzel a rettenetes momentummal, valamint azt, hogy az említett memoárok egyike sem emlékezik meg a csendőrök kegyetlenségéről.

1~° Ámos, 2003. 50. p.

* **

A tanulmány elkészítésében nyújtott segítségéért köszönetemet szeretném kifejezni dr. Kálóira Attilának, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Történelem Intézeti Tanszék főiskolai adjunktusának; Nagvpál Józscfnénck, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Hatósági Főosztály-Anyakönyvi Osztály munkatársának és dr. Molnár Lászlónak, a Semmelweis Egyetem Levéltára vezetőjének.

67