Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/1 (Szombathely, 2009)
ADATTÁR - Illés Péter: Vas megye népességének táji tagolódása a hagyományos házasságkötési kapcsolatban. – Különös tekintettel a Vasi-Hegyhátra, a 19–20. században
szent, Vas in.); 8. Pornó (Pernau, ma: Pornóapáti, Vas m ); 9. Strém (ma: Strem, Ausztria); 10. Szent-Katalin (Kaiharcin, ma: Sankt Katiméin im Bnrgenland, Ausztria); 11. Szent-Knt (ma: Heiligenbnmn, Ausztria); 12. Szentpéterfa (Prostnuu, ma: Szentpéterfa, Vas m.). A Szombathelyi Püspöki Megye papságának névtára, 1891. Szombathely, 1891. (továbbiakban: SZPM névtár, 1891.) 68-72. p. 41 A térséget tájföldrajzában Kogutowitz Károly mint „Perint-mellék” említi, megkülönböztetve a települések sűrűsödését: „a Rohand pataknak Szombathely fölött, a pannontáblát nagy ívben megkerülő szakaszán, majd azután lentebb Balogjától. Nagyanyámtól. Sovokúj- Jálutól kezdve le egészen a Rábáig”. Kogutowitz, 1936. 253-254. p. A 19. század első felében, Vasvármegye közigazgatásában a szombathelyi kerület része volt a „Gyöngyösinélleld járás”, nevében hordozva egy korabeli tájeluevezést. Illés, 2005. 279-280. p. '1Í Jidiász Dezső a Kőszeg és Szombathely között húzódó hegyvonulat menti Hegyalja kistájat újabb keleti elnevezésként határozza meg. Akárcsak a szintén Vas megyei másik Hegyalját, amelyet a Vasi-Hegyhát Rábára néző szegélyterületére vonatkoztat. Juhász, 1988. 80. p. A 19. század első felének vármegyei közigazgatás része volt a tájnévre utaló „Répcemelléki járás”. Drinóczv György csornai kanonok „Böngészel Sopron megye ismeretéhez. 1830— 1847.” címen írt kéziratos könyvében is használja a tájnevet, például: „de Répcze mellékiek mégis szelidebbek. jobb kedvük, s virgonczabb emberek, a muzsikát s éneket szeretik" (ryu- rétez Ferenc: Bük. Bp., 2000. 156. p. (Száz magyar falu könyvesháza); Fényes Elek ugyanezekben az időkben így írt: ... 11 magyarok a' megyének termékenyebb részét, az az a' keleti rémaséigol foglalták el [...] Egyéberémt némely szélbeli kiejtések, s szokásai különbsége miatt A jő vidékre oszthatóik a. m.: a' Répcze mellékére, a' Kemenesallyára. s az Eörségre. A' Répcze mellékiek a Soproniakkal egyeznek meg [...]”. Fényes Elek: Vas vármegye mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben, 1836. Szombathely, 1991. 13. p. (Vas megyei levéltári füzetek; 4.) Savaria Múzeum Néprajzi Adattár (továbbiakban: SM NA) Délnyugat-Dunáutúl Mikrotáji kutatásának kérdőívei 1/10. (továbbiakban: DDM), Kám. :Mi SM NA DDM, Nvőgér. ,<7 Dömötör, 1987. 115. p. SM NA DDM, Kissomlvó. '*'* Schematismus venerabilis eléri dioeccsis sabariensis pro anno M. D. CCC. XXXVI. Sabaria, 1836. 83-87. p.; Schematismus venerabilis eléri dioecesis sabariensis pro anno bissextili 1860. Sabaria, 1860. 33-34. p.; SZPM névtár, 1891. 95-99. p. Vö. Zentai, 1967. 79. p. 11 Vas Megyei Levéltár Vas vármegye felekezeti anyakönyvi másodpéldányainak levéltári gyűjteménye. Baltavár, római katolikus (továbbiakban: r. k.), 1830., 1860.,1890.; Csehimind- szent, r. k., 1830., I860., 1890.; Egervár, r. k., 1830., I860., 1890.; Felső Oszkó, r. k. 1830., I860., 1890.; Gersc, r. k., 1830., I860., 1890.; Gvőrvár, r. k., 1830., I860., 1890.; Kám, r. k., 1830., I860., 1890.; Szaivaskend, r. k., 1830., I860., 1890.; Nádasd, r. k., 1830., I860., 1890.; Könnend, evangélikus, 1830., I860., 1890. házassági anyakönyvek.
