Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/4 (Szombathely, 2008)

Salamon Nándor: A szombathelyi Szent Márton-szobor története. 1. rész

minket érintő keresztelési szertartás sehol nem fordul elő. Rumi Raj ki alko­tását e tekintetben valóban megilleti az „elsőség” érdeme. Eltekintve a szülőhely sorozatos külhoni említéseitől, a továbbiakban figyel­münket a helyi hagyománnyal és a kúttal kapcsolatos kérdésekre összpontosítjuk. Ismereteink szerint, 1303 táján, egy földrajzi munkában szerepel először hivatkozás arra, hogy „Márton pedig Pannónia Sabaria városából szárma­zottEz szó szerint megegyezik Sulpicius első mondatával! Jó 50 évvel később, 1360-ban történik említés először az emberek által ismert, tájokozódási pont­ként elfogadott Szent Márton kőkútjáról, de ekkor még a kereszteléssel nem hozzák kapcsolatba.10 Viszont már az élő hagyomány mellett szól Carolus Cla- sius neves botanikus feljegyzése, áld 1585-ben Szombathelyen járt. A városból kelet felé kivezető út mellett egy kutat látott, amelynek vízével keresztelték meg Mártont. A mellette álló templomról pedig azt közölte, hogy az a szülők lakóháza helyén emelkedik.11 Esterházy Pál nádor is úgy tudta, hogy „meg az kút is fon lé­vén, melynek vízével Kereszteltetett meg”12 az itt született püspök. A Szűz Máriá­hoz kötődő kegyhelyekről és kegy képekről szóló munkájában megemlékezett a Szent Márton-templomról és az ott őrzött Boldogasszony-szoborról is. Részletesen foglalkozott a jeles hely emlékeivel, a szent alakjához kapcso­lódó hagyományokkal ország leírásában az 1720 körül Szombathelyt is felkere­ső, adatgyűjtő Bél Mátyás. Az alábbi szövegrészieteket Géfin Gyula, az Eszter­gomban őrzött eredeti kéziratból kiemelt fordításában idézzük. A két szerzetes- rend közül, „a másik a dominikánus, amely a város falain kívül, Szent Márton toursi püspök szülőhelyének közelében építette zárdáját. Templomát azon a he­lyen emelték, amelyen az ősök hagyománya szerint a szent szüleinek háza ál­lott. Régen egyszerűbb templom állott itt, annak lebontása után emelték a mos­tanit Szent Márton tiszteletére. (■■■)■ Azon a helyen, ahol Szent Márton szüle­tett, oltár áll e felirattal: HIC NATUS EST SANCTUS MARTINUS”13 A kút nála forrásként említetik: „A templom előtt fonást mutogatnak, amelyet kocká­ba faragott kövek öveznek”.1* A folytatás arra utal, hogy a legenda tartalmát időközben módosították: ,ßnnek vizével keresztelte meg a Galliából hazatérő Szent Márton pogány édesanyját” ,1R A kultusz története szempontjából lénye­ges közlendője: ,/i domonkosok ezüst foglalatban őrzik a szent íyjcsontját, de csak a szent ünnepén teszik ki közszemlére”.10 A zarándoklatok „tárgyát” képe­ző ereklyét - úgy hallotta! - Tours püspöke ajándékozta szülővárosának.17 Az 1737-ben erre utazó Jeremiach Miiles ugyancsak lemásolta a temp­lom kápolnájának feliratát. Megemlékezett a templom mellett álló kútról is, amelynek vizével keresztelte anyját a térítő fiú.18 Tóth Endre tanulmányában kitért a keresztelés legendájának kialakulásá­val, módosulásával. Keletkezésének idejét nem tartja pontosíthatónak. Sulpi­cius életrajzából az nem vezethető le, mert Mártont Galliában keresztelték meg és már keresztényként tért vissza Savariaba. így a legkorábbi elképzelé­sek sem egyebek ismeretek nélküli hiedelemnél. Elvileg nem záija ki a késő római vagy karoling eredetet, miként azt sem, hogy a korai népvándorlás he­20

Next

/
Oldalképek
Tartalom