Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/4 (Szombathely, 2008)

Salamon Nándor: A szombathelyi Szent Márton-szobor története. 1. rész

minket érintő keresztelési szertartás sehol nem fordul elő. Rumi Raj ki alkotását e tekintetben valóban megilleti az „elsőség” érdeme.

Eltekintve a szülőhely sorozatos külhoni említéseitől, a továbbiakban figyelmünket a helyi hagyománnyal és a kúttal kapcsolatos kérdésekre összpontosítjuk.

Ismereteink szerint, 1303 táján, egy földrajzi munkában szerepel először hivatkozás arra, hogy „Márton pedig Pannónia Sabaria városából származottEz szó szerint megegyezik Sulpicius első mondatával! Jó 50 évvel később, 1360-ban történik említés először az emberek által ismert, tájokozódási pontként elfogadott Szent Márton kőkútjáról, de ekkor még a kereszteléssel nem hozzák kapcsolatba.10 Viszont már az élő hagyomány mellett szól Carolus Cla- sius neves botanikus feljegyzése, áld 1585-ben Szombathelyen járt. A városból kelet felé kivezető út mellett egy kutat látott, amelynek vízével keresztelték meg Mártont. A mellette álló templomról pedig azt közölte, hogy az a szülők lakóháza helyén emelkedik.11 Esterházy Pál nádor is úgy tudta, hogy „meg az kút is fon lévén, melynek vízével Kereszteltetett meg”12 az itt született püspök. A Szűz Máriához kötődő kegyhelyekről és kegy képekről szóló munkájában megemlékezett a Szent Márton-templomról és az ott őrzött Boldogasszony-szoborról is.

Részletesen foglalkozott a jeles hely emlékeivel, a szent alakjához kapcsolódó hagyományokkal ország leírásában az 1720 körül Szombathelyt is felkereső, adatgyűjtő Bél Mátyás. Az alábbi szövegrészieteket Géfin Gyula, az Esztergomban őrzött eredeti kéziratból kiemelt fordításában idézzük. A két szerzetes- rend közül, „a másik a dominikánus, amely a város falain kívül, Szent Márton toursi püspök szülőhelyének közelében építette zárdáját. Templomát azon a helyen emelték, amelyen az ősök hagyománya szerint a szent szüleinek háza állott. Régen egyszerűbb templom állott itt, annak lebontása után emelték a mostanit Szent Márton tiszteletére. (■■■)■ Azon a helyen, ahol Szent Márton született, oltár áll e felirattal: HIC NATUS EST SANCTUS MARTINUS”13 A kút nála forrásként említetik: „A templom előtt fonást mutogatnak, amelyet kockába faragott kövek öveznek”.1* A folytatás arra utal, hogy a legenda tartalmát időközben módosították: ,ßnnek vizével keresztelte meg a Galliából hazatérő Szent Márton pogány édesanyját” ,1R A kultusz története szempontjából lényeges közlendője: ,/i domonkosok ezüst foglalatban őrzik a szent íyjcsontját, de csak a szent ünnepén teszik ki közszemlére”.10 A zarándoklatok „tárgyát” képező ereklyét - úgy hallotta! - Tours püspöke ajándékozta szülővárosának.17

Az 1737-ben erre utazó Jeremiach Miiles ugyancsak lemásolta a templom kápolnájának feliratát. Megemlékezett a templom mellett álló kútról is, amelynek vizével keresztelte anyját a térítő fiú.18

Tóth Endre tanulmányában kitért a keresztelés legendájának kialakulásával, módosulásával. Keletkezésének idejét nem tartja pontosíthatónak. Sulpicius életrajzából az nem vezethető le, mert Mártont Galliában keresztelték meg és már keresztényként tért vissza Savariaba. így a legkorábbi elképzelések sem egyebek ismeretek nélküli hiedelemnél. Elvileg nem záija ki a késő római vagy karoling eredetet, miként azt sem, hogy a korai népvándorlás he20