Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/3 (Szombathely, 2008)
ADATTÁR - Pál Ferenc: A Vas vármegyei katolikus sajtó a 19–20. század fordulóján
vasta. A katolikus újságoknak és folyóiratoknak - Dcrsi Tamás kimutatása szerint - a századfordulón összességében mintegy 40.000 előfizetője lehetett. Dcrsi véleményezi, hogy ezen lapoknak olvasótábora ennél csekélyebb, mintegy 8000-10.000 fő körül mozoghatott, tudva, hogy egy előlizctő általában három-négy lapot is járatott. Az elgondolás azonban ott hibádzik, hogy gyakran ezek az előfizetők plébánosok, egyletek, hitbuzgalmi társulatok voltak, akik mint közösség fizettek elő akár több katolikus lapra is. Ezt tudva a 8000-10.000 fős olvasótábort alulbecsültnek vélhetjük, de ezzel együtt is azonosulnunk kell Dersi megállapításával, miszerint egy 20.000.000-os országban ez az előfizetői szám végtelenül kevés.5 A katolikus sajtótermékek mindent egybe vetve, sem minőségükben, sem pedig az előfizetőik számát tekintve, nem tudták felvenni a versenyt a liberális konkurenciájukkal. A SZOMBATHELYI EGYHÁZMEGYE ÚJSÁGOT ALAPÍT Az 1894. évi 31., 33. és 34., úgynevezett egyházpolitikai törvények elfogadása után, valamint a két, akkor már létező Vas vármegyei liberális lap folyamatos támadásainak hatására, a szombathelyi püspök elérkezettnek látta az időt egy katolikus szellemiségű lap megindítására. A nyomda és az újság alapítása teljesen egyidejűleg történt, llidasy Kornél*’ püspök már az egyházjogi törvények elfogadása előtt káptalanéhoz fordult egy katolikus helyi lap megalapításának gondolatával: „Több oldalról nyilvánult az óhaj, hogy a jó Isten segítségével megalakult Vasvármegyei ro- m fámái] Äathfolikus] Kör érdekében igen kívánatos sőt szükséges is volna egy hetilapnak létesítése, ennek könnyebb eszközlésé végett pedig czélszerű- nek mutatkoznék az özvegy Seiler Henriimé7 nyomdájának megvásárlása, minthogy azonban a megvételt összegnek lefizetésére ez idő szerint pénzkészlettel nem rendelkezünk, az is szóba került, hogy a nyomdát az egyházmegyei alapból** vegyük meg és így az egyházmegyei alap tulajdona legyen. Ugvanezen levelében llidasy a káptalantól a következő kérdések megválaszolását válta el:- Megvásárolják-c a Seiler-féle nyomdát, avagy az egyházmegyei alap számára beruházzanak egy új nyomdába, amelynek így felügyeleti joga a káptalané lenne?- Hol helyezzék el a létesítendő új nyomdát?- Miből fedezzék a nyomda költségeit?- Miképpen lehetne ellenőrizni a létesítendő új nyomdát?10 A káptalan a püspök átiratának megtárgyalására bizottságot szervezett, amelynek feladatául tűzte ki a vállalkozás kockázatainak elemzését, s feltett kérdések megválaszolását. A bizottság tagjának Stegmüller Károly11 kanonokot, Eredics Ferenc1“ ügyvédet, királyi tanácsost, valamint Gaál Sándor15 szentszéki jegyzőt jelölte ki. Az ügy megtárgyalására a káptalan 1894. október 24-én ült össze. A káptalani gyűlés jegyzőkönyvéből kiderül, hogv ti kanonokok kezdetben egy részvénytársaság megalapításán gondolkodtak, csak mivel ennek kivitelezése meglehetősen hosszú folyamat lett volna, így ezt elvetették. Végül úgy 47
