Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/3 (Szombathely, 2008)
ADATTÁR - Pál Ferenc: A Vas vármegyei katolikus sajtó a 19–20. század fordulóján
PÁL FERENC A VAS VÁRMEGYEI KATOLIKUS SAJTÓ A 19-20. SZÁZAD FORDULÓJÁN A MAGYAR KATOLIKUS SAJTÓ HELYZETE A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN Az 1867 utáni liberális kormányzatok tudatosan törekedtek kormánypárti sajtóorgánumok kiépítésére. A politikai katolicizmus kiteljesedésével, a Remin Novarum kiadása után, megerősödött ezeknek a médiumoknak antikle- rikális jellege is. A Katolikus Néppárt megalakulásával ugyanis megjelent a magyarországi pártpalettán egy olyan erő, amely valós konkurenciát jelenthetett volna a kormánypártnak. A korabeli pártok alapvetően a közjogi kérdés mentén szerveződtek, azaz vagy elfogadták a kiegyezésként emlegetett 1867. évi 12. törvényt, vagy pedig nem. Mivel pedig a kiegyezést a dualista rendszer tulajdonképpeni „alkotmányaként” lehet értelmezni, az ellenzék ennek megfelelően nemcsak a kormány, hanem a rendszer ellen is politizált. Ebben a helyzetben egy olyan párt, amely nem a közjogi kérdés mentén szerveződött. - márpedig a Néppárt ilyen volt - megfelelő nagyságú szavazótáborral, esélyes lehetett volna kormányzati pozícióra is. A magyar katolikus sajtó és lapkiadás első említésre méltó momentumaként a Szent István Társulat 1848. évi alapítása említhető. A társulat hosszú agonizálás után 1869-től kezdődően jelentősen befolyásolta a katolikus lap- és könyvkiadást.1 1887-ben szerveződött a társulat Tudományos és Irodalmi Osztálya, amely 1888-tól kezdve megjelentette a Katolikus Szemlét, főként a művelt katolikusok olvasótáborát célozva meg. A kiadó alelnöke a kor nagy szónoka, Giesswein Sándoi" lett. 1893-ban Bubics Zsigmond'* kassai (ma: Kosice, Szlovákia) püspök, az an- tiklerikális sajtó támadásai miatt, javasolta a magyar katolikus püspöki karnak egy versenyképes katolikus lap megindítását. A memorandum hatására már 1893-ban jelentek meg napi, heti, illetve félheti lapok. Budapesten a Magyar Állam után, 1896-ban adták ki a Néppárt lapját, az Alkotmányt, majd 1901- ben a köznép részére szerkesztett Uj Lapot. 1907-től fejtette ki tevékenységét a Katolikus Sajtóegyesület, amelynek alakult szombathelyi fiókszervezete is. 1910-ben a fővárosban kettő, vidéken kilenc katolikus politikai újságot adtak ki. Ezeken kívül működött még két német, két szlovák és egy délszláv nyelvű lap, valamint 26 irodalmi és hitbuzgalmi, 17 tudományos és négy ifjúsági folyóirat.4 E lapok azonban csak kis példányszámban jelentek meg, s olvasótáboruk sem volt különösen nagy, mivel a különböző folyóiratokat ugyanaz a réteg ol
