Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/3 (Szombathely, 2008)
ADATTÁR - Guttmann Miklós: A földrajzi nevek szláv rétegéről a nyugati régióban
szerepel.'"1 Markó Imre Lehel Kiskanizsai táj szótárában ’vizenyős terület’.’ Várkonvi Imre Büssiii tájszótára ’mocsár, vizenvő’ jelentést tartalmazza.7 Szabó .József Koppány menti tájszótára ’ingoványos, vizenyős terület’ jelentést hordoz. Kiss Jenő Mihályi tájszótárában ’vizenyős, mocsaras hely, ingovánv’ jelentés szerepel.” A Magyar értelmező kéziszótár ’süppedékes hely, posvánvos ingovánv’ magyarázatot jelöli, ami összhangban van a korábban idézett jelentésekkel. Emellett más jelentések is felbukkannak: ’pokol tornáca’, ’lomtár’, ’rendezetlen levéltári anyag’ jelentéseket is közli.111 Az Üj magyar tájszótár ’mocsár, ingovánv’, ’cserjés, bokros hely’, ’nagy folt, ahol a vetés rosszul, ritkán kelt ki’ jelentéseket közli, amelyek a föntebb közölt jelentéseket gazdagítja. Ezek mellett a limbus „a mennyországnak az a része, ahova a kereszteletlcnül meghalt csecsemők kerülnek”. A kereszteletlenül elhunyt kicsinyek hitük szerint a limbusba kerülnek, ahol örök a sötétség. A limbus a sötétség. Majd a város külső részét is tekinti limbusnak. Emellett a ház részét, a szobát, kis szobát, zugot is nevezték limbusnak. Ezek az adatok magyar forrásokban szerepelnek, s adják meg a szó jelentéseit.11 A magyar nyelv etimológiai szótára két jelentésben is tárgyalja az alábbiak szerint: „Limbus1 1495 e.: ..elNv Alléinkéi Nte mereyted líjmboNnac melNegebe" (GuaryK. 31): 16S8: lymbusbol gr. (VárA'I.: Szöv. 37: NySz.): 1826: limbust gr. (\Terseghy: Lex. lenn. 273: NSz.). ,/: 1495 e.: a pokol tornáca: Vorhölle, Limbus' (I. feni). Lalin eredetű: vö. lat. limbus szegély, szegélyzet . e. lat. limbus a pokol tornáca'. Ennek etimológiája nincs kellőképp tisztázva. Bekerült számos európai nyelvbe: vö. pl.: néni. Limbus: fr. limbe: a pokol tornáca: szegélyzet-féle'. Elavult vallási szó. Melich: SzlJsz. 1/2: 425. (Walde-Hofmann: LalElWb:' 1: 802: Wartburg: FEW. 5: 343.) limbus' 1615: ..sok hituán gyxleuész káromlának possat limbossa " (Zvon: PázmP. 257: NySz.): 1865: limbusország (Nyulassy A.: Kátyol. 29: NSz.). J: 1615: mocsár, ingovány: Sumpf. Morast' (l. fent). Latin eredetű: vö. k.. h. lat limpus ingováiny' (Bartal: SchlSzj. 750). Ennek etimológiája tisztázatlan: a limbus1 sál való származásbeli azonosítása nincs kellően megalapozva. - Nyelvjárási szinten él. Retkei Erikkel: NyK. 29: 337 ®: Kárpáti: Nyr. 54: 62. Az első jelentésben a latin eredet a meghatározó, utalva az etimológia bizonytalanságára. Nem említi, hogy a német és francia mellett a szláv nyelvekben is előfordul, így a szlovénben és a horvátiam is, ahogy ezt a később idézett adataim bizonyítják. A második jelentésben: ’mocsár, ingovánv’ szerepel, de tisztázatlan az első jelentéssel való kapcsolatba. A nyelvjárásokban való előfordulását a fentebb idézett nyelvjárási szótárak adatai bizonyítják, amelyek területileg a magyar nyelv nyugati részén koncentrálódnak. A szó jelentésének szláv vonatkozásaira akkor figyeltem fel, amikor a Maribori Egyetem Pedagógiai Karán dolgoztam, s a kar épületével szemben, a 81
