Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/3 (Szombathely, 2008)
Dobri Mária: A Biblia éve. – Régi bibliák a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtárban
DOBRI MÁRIA A BIBLIA ÉVE- RÉGI BIBLIÁK A SZOMBATHELYI EGYHÁZMEGYEI KÖNYVTÁRBAN A BIBLIA, a „könyvek könyve, „a keresztény egyházak hitének alapja és zsinórmértéke. Nemzedékek számára tudás és erkölcs, megismerés, áhítat és vigasztalás forrása, az irodalom, a zene, a művészet ihletője. A világ legolvasottabb könyve, amelyet szinte valamennyi nyelvre lefordítottak. A magyarországi történelmi keresztény egyházak 2008-ban meghirdették a Biblia évét. Ebből az alkalomból egymás után kerültek le az egyházi könyvtárak polcairól a bibliaritkaságok, hogy a látogatók kiállításokon ismerkedhessenek meg velük, s rajtuk keresztül minél többet megtudjanak a Szentírás történetéről. A Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár is a legértékesebb bibliáiból összeállított kiállítással emlékezett meg erről az alkalomról. A kiállítás anyagát válogatva derült ki, hogy milyen gazdag a könyvtár a régi századokban megjelent bibliákban, amelyeknek csak Ids hányada került a tárlókba, a kiállítás látogatói elé. A teljes anyag bemutatására elkészült és kiadásra vár a könyvtár 1801 előtt nyomtatott bibliáinak katalógusa, amely a két értékes különgyűjteménv, a IIerzan-könyvtár1 és a Püspöki Könyvtár* régi bibliáinak leírását is tartalmazza. A katalógus 120 tétele a különböző századokban, a legkülönbözőbb nyelveken, a legkülönbözőbb fordításokban kiadott bibliákat írja le. A három gyűjteményben a legértékesebb kiadások, művelődéstörténeti ritkaságok találhatók, különösen Szily János'* és Ilerzan bíboros könyvtára tartalmaz jelentős szánni 15-18. században nyomtatott bibliát. Az alábbiakban ezekből válogatva mutatjuk be ki adás történetileg a legjelentősebbeket.4 Bár a köztudat Luther Márton 16. századi fellépéséhez köti a Biblia nemzeti nyelven való olvasásának szorgalmazását, de már jóval korábban, a 14. században feltámadt ennek az igénye. A reformációs mozgalmak között különösen a Húsz János'"’ által vezetett cseh népmozgalom támasztott jelentős igényt a Biblia anyanyelvű olvasása iránt. Ezért a három, 15. századi ős- nyomtatvány közül a legérdekesebb az 1488-ban Prágában nyomtatott ügy nevezett „huszita” Biblia,0 amelynek kolofonjában öntudatosan írják a közreműködők, hogy ez az első cseh nyelvű Biblia, amely az ő fordításukban és költségükön jelent meg. A 16. században a nyomdászat és a reformáció egymás elterjedését erősítették, és mindkettő óriási lendületet adott nemzeti nyelvű bibliafordításoknak, amelyek viszont hatással voltak az adott nyelv irodalmi és nyelvi fejlő5
