Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/3 (Szombathely, 2008)
Melega Miklós: A 120 éve megnyitott szombathely-pinkafői vasútvonal kiépítésének története, 1881–1888. 1. rész
esetben tehát az 1.450.000 Ft költségvetési főösszegből legalább 580.000 Ft-ot kellett előteremteni részvényjegyzéssel, illetve állami és vármegyei hozzájárulások megszerzésével.81 A vállalkozás támogatása érdekében az engedély birtokosai az érintett települések elöljáróságához és a megyei vezetéshez fordultak, az anyagi segítségnyújtáson túl számítva a hatóságok erkölcsi pártfogására is. (A törvény ugyanis a községek és a törvényhatóságok számára lehetőséget biztosított arra, hogy legfeljebb 10 éves időtartamra anyagilag támogathassák a vasúti társaságokat, s e célra akár kölcsönt is felvegyenek.)'' A Kőszeg-Szombathelyi HÉV segélyezésének precedense nyomán a szervezők joggal reménykedtek a vármegyei hozzájárulás elnyerésében. A Szájbely Gyula és társai által megszövegezett kérvény 1887 januárjában érkezett meg a vasútfejlesztés ügye mellett elkötelezett megyei vezetéshez. A beadvány szerzői annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a megye jó ipari és kereskedelmi adottságokkal rendelkező nyugati részének felvirágoztatásához elengedhetetlen lenne a vasút Iáépítése. „Felső-Eör, Pinkafő és Rohoncz ... lakosságnak értelmi niveauja, a kereskedelmi forgalomban eddig is tanúsított szereplése, a népesedési viszonyok egyenesen utalják ezen vidék lakosságéit az ipar és kereskedelem meghonositására”M - fogalmazott a beadvány -, de a rossz közlekedési viszonyok gátolják ezt a folyamatot, hiszen nyilvánvaló, hogy „csak gyors és olcsó közlekedés mellett fejlődhetik az ipar és ... a kereskedelem.”** A szervezők , felismerve ezen vidék lakosságában rejlő nagy közgazdasági fölényt. ... mint az ottani közvélemény tolmácsolói”8r> léptek fel és a megyétől 100.000 Ft értékű részvényjegyzését kérték, tekintettel a vállalkozás közgazdaságijelentőségére, és a lakosság egészére kiható sokoldalú előnyökre.80 A vármegye által szakértőként meghallgatott Szametz Lajos, a Vasmegyei Allamépítészeti Hivatal főnöke a beadványban foglaltakra reflektálva elismerte „hogy a kérdésben álló vasút óriási érdeket érint, s általa igen nagy vidék egy rég nélkülözött fontos vasúti összeköttetést kap."'17 Kifejtette ugyanakkor azon álláspontját, hogy a szóban forgó vidék igen kiteijedt és jó minőségű közúti hálózatának karbantartása a vasút kiépülése után is nagy összegeket emészt majd fel, ezért az ennek fedezetére szolgáló közmunka alapból nem szabad túl nagy összeget átcsoportosítani a vasút dotálására. Azt javasolta, hogy a vasútvonal mentén fekvő érintett községek által közmunkaváltság címén befizetett évi 4000 Ft-os járuléknak megfelelő összeggel támogassák a vasúti társaságot. A vármegye törvényhatósági bizottsága 1887. februári ülésén tárgyalt az ügyről, és kedvező fogadtatásban részesítette a „kérvényezőknek azon törekvését, mely szerint a vármegye székvárosát Pinkafővel helyi érdekű vasút által összekötni vettek czélba. mert ezen vasút létesítésével nem csak a törvényhatósági közlekedés czélszerű fejlesztése eszközöltetik, hanem egy a vasúti összeköttetés előnyeit eddig nélkülöző nagyvidék népes, természeti kincsekben gazdag terület [e] közvetlen vasúti összeköttetésbe jut a vármegye székvárosával és az országos forgalommal. ”8K A fentiekre tekintettel az 1880. évi 31. te. 10. § alapján a Szombathely- Pinkafői Helyi Érdekű Vasút kiépítéséhez 1887 májusában az útépítési pénztár 22
