Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/3 (Szombathely, 2008)
Melega Miklós: A 120 éve megnyitott szombathely-pinkafői vasútvonal kiépítésének története, 1881–1888. 1. rész
lományt, illetve a tejgazdaságot. A modernizáció eredményeként a rohonci uradalom megyeszerte elismert mintagazdasággá vált, s a beruházások jelentősen megemelték a birtok értékét is. Szájbely Gyula vagyonosodását jelezte, hogy 1870-es évek végétől a legmagasabb adót fizetők, a megyei virilisek közé került. A 300 nevet tartalmazó listán az 1880-as évek elején sori'endben a 20-25. helyen állt. Később ugyan hátrább került a rangsorban, de mindvégig beletartozott az első 50-be. Társadalmi presztízsének emelkedésével összefüggésben Szájbely Gyula egyre aktívabban bekapcsolódott a megyei közéletbe is. Jó személyes kapcsolatot épített ki a Chernél és Ebergénvi családok tagjaival, Nagy Jenő és Károlyi Antal jogász kollégáival, valamint Ernuszt Kelemen főispánnal. Első közszerepléseként az új kataszteri felmérést előkészítő becslő bizottság elnökévé választották. Közeli birtokostársával, Rupprecht Taszilóval együtt végezte ezt a munkát, miközben jó barátság szövődött közöttük. Szájbely többéves eredményes munkájával kiérdemelte a kortársak elismerését. 1878-ban országgyűlési képviselőnek választották, s ezt a megbízatását ez elkövetkezendő évtizedekben szinte folyamatosan megújították.14 Az 1880-as évek elején Vas vármegyében is elérkezett a helyi érdekű vasutak építésének korszaka. Szájbely Gyula a rohonci gazdaság modernizációjának befejeztével csatlakozott a vicinálisok létesítésére szerveződő mozgalomhoz. Ez később egy olyan szerencsés, anyagilag is sokszorosan kifizetődő döntésnek bizonyult, amely - saját elmondása szerint - „egyikét a legháláda- tosabb és legszebb pályáknak nyitotta meg”In Szájbely előtt. A kerület országgyűlési képviselőjeként élére állt a Kőszeg-Szombathelyi Helyi Érdekű Vasút kiépítésére alakult szerveződésnek. Az 1882-ben megalakult társaság elnöki tisztét ellátva rendkívül eredményesen munkálkodott a pénzügyi alapok előteremtésén és a vonal kiépítésén. A vezetése alatt létesült vasutat 1883-ban adták át, tevékenységével komoly hímevet szerzett magának. Ez a siker és a rohonci uradalom fejlesztésének szándéka sarkallta ezután arra, hogy a szombathely—pinkafői vasútvonal építésének ügyét is felkarolja. A felsőőri kerület országgyűlési képviselőjeként programjába is felvette a vasút kiépítését. Szájbely nagy energiákat mozgósított a terv megvalósítása érdekében, és tevékenyen hozzájárult az lijabb vicinális létrejöttéhez. Sikeres tevékenységének köszönhetően a szakmai befektetők is felfigyeltek személyére. A kiváló helyismerettel, kapcsolati tőkével és szervezőképességgel rendelkező Szájbely Gyulát 1889-ben a müncheni székhelyű „Localbahn Actien Gesell- scliaf’ (továbbiakban: LAG) cég magyarországi képviseletével bízták meg, és beválasztották az igazgatóságába is. A társaság képviselőjeként az elkövetkezendő években további helyi érdekű vonalak kiépítésének levezénylésében szerzett érdemeket. Szervező munkájának eredményeként alakult meg 1891- ben a több vicinálist egyesítő Dunántúli llEV Társaság. Szájbely Gyula ettől kezdve egy személyben töltötte be a Dunántúli IIÉV igazgatóságának elnöki tisztét, s egyúttal az LAG és a Salzkammergut AG igazgatósági tagja is volt.10 Sikeres és gazdag üzletemberként ekkoriban már egyszerűen csak „dunántúli vasúti király” néven emlegették.17 20
