Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/3 (Szombathely, 2008)

Melega Miklós: A 120 éve megnyitott szombathely-pinkafői vasútvonal kiépítésének története, 1881–1888. 1. rész

majd egységes koncepció keretében vonalterveket dolgoztak ki megye egész területére kiterjedően. A sajtóban is nyilvánosságot kapott vélemények a megye északi részén Kőszeg felé, nyugaton Pinkafő (ma: Pinkafeld, Ausztria), délen Muraszombat (ma: Murska Sobota, Szlovénia), valamint Körmend és Németújvár (ma: Güssing, Ausztria) felé látták legszükségesebbnek a vasúti összeköttetés létesítését. A te ívbe vett vonalak közül elsőként a szombathely-kőszegi vasút nyílt meg, 1883-ban, az első dunántúli vicinálisként. A vasút beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és nyereségesen üzemelt. Ez a sikeres példa is ösztönzően halott újabb vonalak kiépítésére. A közvélemény különösen a Felsőőr (ma: Oberwart, Ausztria) és Pinkafő felé építendő vasút megvalósítását sürgette, így nem volt véletlen, hogy sorrendben másodikként a szombathely-pinkafői vonal valósult meg/'

ELSŐ KEZDEMÉNYEZÉSEK A SZOMBATHELY-PINKAFŐI VASÚTVONAL LÉTESÍTÉSÉRE

A sajtóban 1881 tavaszán jelent meg először tudósítás a Szombathely és Pinkafő között létesítendő vasútvonal tervéről. A szervezők 1881. május 11- én Erdődy Gyula gróf meghívására a család vörösvári (ma: Rotenturm a. d. Pinka, Ausztria) kastélyában tartottak értekezletet. A tanácskozás elnöki tisztét Széli Ignác megyei alispán látta el, a megjelentek között ott volt gróf Batthyány Károly gyimótíalvi (ma: Jomiannsdorf, Ausztria) birtokos, Károlyi Antal megyei főügyész, Ritsa Lázár, a Felsőőri járás szolgabírája, valamint több környékbeli vállalkozó, köztük Scweitzer István és Kappler János.7 A konferencián megjelentek azon meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a környék lakossága a vasút létesítését szükségesnek tartja, „a vasúi építése élénk óhajtása a kerület mindazon lakóinak, kiknek a jólét és előhaladás emelése szivükön fekszik. ”s A vállalkozás finanszírozásának kérdését megtárgyalva - a meghallgatott műszaki szakértők véleménye alapján - arra a következtetésre jutottak, hogy a vasútvonal mintegy 600.000 Ft költséggel kiépíthető lenne. A gazdaságossági számítások arra utaltak, hogy a kocsiközlekedést kiváltó vasút a térségben amúgy is jelentős nagyságrendű fa-, szén- és antimon szállítást még jobban serkentené, így könnyen lehetne olyan befektetői csoportot találni, amelyik vállalkozna a vonal kiépítésére. A tanácskozáson végül döntés született arról, hogy a megye egy albizottságot hoz létre az érintett vidék közlekedési statisztikai adatainak összegyűjtésére, hogy ennek ismeretében további lépéseket lehessen tenni egv konzorcium megszervezésére.'*

Vas megye törvényhatósági bizottsága 1881. május 16-án a megye területén építendő vicinális vasutak létesítése érdekében több albizottságot hozott létre. Ekkor alakult meg az a 32 tagil albizottság, mely a szombathely—pinkafői vonal ügyének előkészítését, illetve a szükséges szervezőmunka elvégzését kapta feladatául. A grémiumban helyet kapott többek között Erdődy Gyula gróf, ifj. Batthyány Károly gróf, Dezsc Gyula, Ilolczheim Károly, Ilrabovszky István, Putsch Sándor, Ruprecht Tasziló, Rusa Lázár, dr. Thomas Lajos és Szájbely Gyula. Az elnöki posztot Gtietli Sándor esperes, evangélikus lelkész töl17