Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/2 (Szombathely, 2008)
ADATTÁR - Tóth Endre: Római utak a Dunántúlon és a Tabula Peutingeriana
50-60 cm átmérőjű kőoszlopok voltak, amelyekre az uralkodó és a helytálló neve után, a felirat végére a tartomány főbb helyeitől: Aquincuintól, Brigetiótól vésték fel a távolságot. A 675 mérföld egyezik Róma és Savaria között mért távolsággal (999 km). A harmadik főút a határon vezető út volt.33 Amikor a Fla- vius-császárok uralkodásának idején (Rr. u. 69-96) a hadsereg egységei a biio- dalom határára, a Duna mellé sorakoztak fel, megépült az a lineáris védelmi rendszer, amely a következő több mint 300 évben biztosította a birodalom határát és ez egyben védelmét jelentette. A táborok és őrtornyok között a közlekedést biztosító útvonal is megépült. A gyakran magas töltésre épített és karbantartott út szinte teljes hosszában ismert.'*4 A lineáris védekezés miatt a katonai táborokat és őrtornyokat összekötő Duna menti út jelentősége megnőtt. Az Itáliával és Rómával — a császárral és a központi igazgatással - az összeköttetést biztosító másik két főút jelentősége azonban továbbra sem csökkent. Egy negyedik főút délkelet felől vezetett északnyugat felé, és a határ mellett futó utat rövidítette le a Dunántúlon: Byzantium (Konstantinápoly, Istanbul) felől érkezett és Sirniiumon (ma: Srcmska Mitrovica, Szerbia), Sopianaen (ma: Pécs, Magyarország), Savarián keresztül a Rajna mellé, Augusta Treveronunba (ma: Trier, Németország) vezetett. Ezt az utat a Tabula nem tüntette fel. A jól kiépített utakat és a hozzá kapcsolódó kitűnően szervezett infrastruktúrát akkor tudjuk igazán értékelni, hogyha figyelembe vesszük a segítségükkel megvalósuló hírközlés gyorsaságát. A különféle típusú utazók haladási sebességéről számos feljegyzés maradt fenn.'*'"’ A nagyobb katonai egységek gyalogos menetsebessége naponként átlag 40-50 lun volt, erőltetett menetben nagyobb távolságra is eljutottak. Az egyes személyek lovon - akár magánhírvivők, levélkézbesítők, akár állami futárok voltak - ennél jóval nagyobb menetsebességet tudtak elérni.'*0 A futárok menetsebességében a császárkori adatok között nagy különbségek vannak.'*7 Szélsőségesen gyors teljesítmény volt a haldokló Dntsushoz a Rómából Rajnáig utazó Tiberiusé, aki 300 kilométert tett meg egy nap és egy éjjel.'*8 A vizsgálatok általában napi 100-110 km-es teljesítményt eredményeznek. Pertinax császárt Kr. u. 193. március 28-án gyilkolták meg Rómában. Halálának híre legkésőbb április 8-án este meg kellett hogy érkezzen a Duna menti Camuntumba, ahol a legio 14. gemma április 9-én császárrá kiáltotta ki a tartomány helytartóját, Septimius Sevcrust.'*9 A hírvivő tehát 10-11 nap alatt jutott el a Borostvánkőúton, Savarián keresztül Camuntumba. Az út teljes hosszát 735 mérföldnek (1087,80 km) számították.40 A távolság valódisága a savariai mérföldkő segítségével is ellenőrizhető.41 Savaria 675 mérföldre volt Rómától (999 km). 11 napos úttal számolva a napi teljesítmény 1105,56 km osztva 11 nappal = 100,5 km volt. A Róma—Carnuntum útvonalon hegyi átkelések az Appenniueken és a Dinári-Alpokon lassították a menetsebességet. Az utak általában 50-70 cm magas töltésen futottak: a Borostyánkőút töltése Nádasd (4. kép), a Savaria-Arrabona-i út töltése Kemenesszentpéter mellett maradt meg viszonylag ép állapotában. Ezek az utolsó szakaszok, ahol az egykori úttest még megfigyelhető. Az littest szélessége általában 5 m. A töltést 32
