Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/2 (Szombathely, 2008)

ADATTÁR - Tóth Endre: Római utak a Dunántúlon és a Tabula Peutingeriana

középkorban pergamenre másolt és fennmaradt változatból a Brittaniát, Hispániát és Eszaknyugat-Afrikát ábrázoló rész elveszett, ezért ma 11 szelvény ismert. A most közzétett részleten Pannónia tartomány Vindobonától (Bécs) Lugioig (Dunaszekcső) terjedő szakaszát látjuk. Felirata: Pannónia Superior. A térképet fedő átlátszó fólián az egyes római útállomások helyén fekvő mai településeket és folyókat jelöltük. A közölt térképlap tudománytörténeti nevezetesség. A Bécsbcn őrzött eredeti térképről 1825-ben rézmetszet készült, amelyet kézzel festve színeztek ki. A 18. század végén Schoenvisner Istvánnal^ meginduló ókortudomány egyik kiváló képviselője és szorgalmas kutatója, Katancsich Mátyás Péter2'* ferences szerzetes kétkötetes, nagyszabású munkát íil a Római Birodalom helységeiről.24 Az 1824-ben és 1825-ben Pesten, Orbis Antiquus ex tabula itineraria.... címmel kiadott mű a Tabula Peu- tingeriana alapos kommentárja. Ennek a munkának a mellékleteként, henger alakban, feltekerve jelent meg a Tabula, amely az ókori térkép első magyar hasonmás kiadása.2n A feltehetőleg kis példányszámú kiadvány, sajnos, nem került be a nemzetközi szakirodalomba.

Az eredetivel megegyező méretben készült metszet Franz C hristoph von Schcyb20 1758. évi kiadását másolta, és a helységneveket javítva adta közre. Amíg azonban a Sclieyb-féle változat fekete-fehér volt, és heraldikai módon jelezte a színeket, a magyar másolatot utólag kézzel festették ki. (Az eredeti térkép hatszínű.) A szakirodalomban vésőként a 19. század első felében éli kiváló rajzolót és metszőt, Karacs Ferencet említik. A tekercsen Eehnhardt Sámuel28 neve is olvasható, akit szintén a kor neves rézmetszőjeként tartottak számon.

A Tabula a Római Birodalmat ábrázolja. Ennek megfelelően szelvény felső sávja Európát a Dunától délre tartalmazza. A határfolyótól északra csak a buli és a samiatae népneveket írták a szelvényre. Lejjebb az Adriai-tenger látható a szigetekkel, alatta Közép-Itália. A fővárost, Rómát, díszes, trónoló alak jeleníti meg. Az eredetileg nőalak a középkori másolaton koronás királlyá változott. Jelölték a Rómából kiinduló főutakat: via Salaria, via Nomentana, via Tiburtina, via Labicana, via Latina, via Appia. Róma tengerparti kikötőjét, Ostiát, lélkör- íves épülettel és világítótoronnyal tették felismerhetővé. Az alsó sávban a birodalom afrikai tartományai foglalnak helyet. A térképre csak a legnagyobb folyókat és hegyvonulatokat festették fel. Európában a Dunát, a Drávát és a Szávát, valamint az Alpokat és a Bakonyt tüntették fel. Itáliában jó néhány, az Adriaitengerbe ömlő vizet látunk. A térkép bal szélén van a nevezetes Rubicon folyó, amely eredetileg Itália északi határát jelentette. Rómánál a Tiberist látjuk; az egész félszigeten egy hullámvonal fut végig: ez az Appenninek stilizált képe. Afrikában csak a Szahara déli szélén jelzik a hegyeket. Ezeken kívül a fő ábrázolás-tartalom: a birodalmi fő utak és az azok mentén fekvő nagyobb települések. A térkép felső sávjában, bal oldalon, két toronnyal jelölték Savariát, a késő antik és középkori -b- betűs névalakban. A pannóniai helységeket, biztos vagy lehetséges azonosításukat a mellékelt táblázat tartalmazza.

29