Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/1 (Szombathely, 2008)
ADATTÁR - Kalocsai Péter: A Batthyányak szerepe a Nyugat-Dunántúl modernizációjában a 19–20. század fordulóján
KALOCSAI PÉTER A BATTHYANYAK SZEREPE A NYUGAT-DUNÁNTÚE MODERNIZÁCIÓJÁBAN A 19-20. SZÁZAD FORDULÓJÁN „Mint hallottuk, a/, ikervári áramul szeretné a társulat elektromos szántásra is /elhasználni s a czélhól Ikervárait elektromos szántói/épekel állít Jel." ABATTHYÁNYAK Tanulmányomban' a Batthyányak Ny ugat-Magyarország 19. század végi és 20. század eleji modernizációjában játszott szerepét kívánom bemutatni. A történet főszereplői: az első felelős magyar kormány tragikus sorsú miniszterelnökének, Batthyány Lajos grófnak a veje (Batthyány Géza gróf) és unokája (Batthyány Lajos gróf). Közülük Nyugat-Magyarország modernizációjában nagyobb szerepet játszó Batthyány Lajos gróf 1860. július 27-én született a Sopron vármegyei ügyeden. Édesanyja - a már említett Batthyány Lajos gróf leánya - Batthyány Anália/Emma grófnő és édesapja Batthyány Géza gróf volt. Az édesanya a Batthyányak (németűjvári) Zsigmond ágához, az édesapa pedig a pinkafői, Imre ághoz tartozott. 1882-ben nősült meg, felesége Andrássy Ilona grófnő volt. így a „szép akasztott ember”, gróf Andrássy Gyula miniszterelnök (1867-1871) veje lett. Házasságából két gyermek született: Emanuela/Ella és Gyula. Budapesten, Berlinben és Párizsban folytatott jogi tanulmányokat, majd jogtudományi doktori oklevelet szerzett. Iízt követően diplomáciai pályára készült, ezért 1881-ben diplomáciai vizsgát tett. 1882-ben követségi attasévá nevezték ki. Diplomáciai pályáját azonban nem kezdte meg, mert megnősült és ikervári uradalmára vonult vissza, az ottani birtokán gazdálkodott. Közszereplést is vállalt. 1884—1892 között Győr vármegye főispáni, 1892-1896 között pedig a fiumei (ma: Rijeka, Horvátország) kormányzói posztot töltött be. 1893-1896, valamint 1910-1918 között tagja volt a főrendi háznak, 1896-tól 1910-ig Győr, Fiume és Bodajk országgyűlési képviselőjeként tevékenykedett, közben részt vett Vas vármegye közéletében is.'( ,„1 Magijai országon egyedül álló vasvármegyei elektromos mű létrehozásában is fő része voll s ez alkotás is maradandó értékkel gyarapítja neve jelentőségét." — olvasható a Borovszky szerkesztette Vas vármegye kötetben.4 A tanulmányban ezen elektromos mű létesítésének következtében Nyugat-Magyarországon kibontakozó modernizációról lesz szó. Az édesapa, Batthyány Géza 1838. január 1-jén született és 1900. január 2-án hall meg. Tanulmányait Pozsonyban (ma: Bratislava, Szlovákia) végezte. 59