Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/1 (Szombathely, 2008)

ADATTÁR - Kalocsai Péter: A Batthyányak szerepe a Nyugat-Dunántúl modernizációjában a 19–20. század fordulóján

KALOCSAI PÉTER A BATTHYANYAK SZEREPE A NYUGAT-DUNÁNTÚE MODERNIZÁCIÓJÁBAN A 19-20. SZÁZAD FORDULÓJÁN „Mint hallottuk, a/, ikervári áramul szeretné a társulat elektromos szántásra is /elhasználni s a czélhól Ikervárait elektromos szántói/épekel állít Jel." ABATTHYÁNYAK Tanulmányomban' a Batthyányak Ny ugat-Magyarország 19. század végi és 20. század eleji modernizációjában játszott szerepét kívánom bemutatni. A történet főszereplői: az első felelős magyar kormány tragikus sorsú minisz­terelnökének, Batthyány Lajos grófnak a veje (Batthyány Géza gróf) és uno­kája (Batthyány Lajos gróf). Közülük Nyugat-Magyarország modernizációjá­ban nagyobb szerepet játszó Batthyány Lajos gróf 1860. július 27-én szüle­tett a Sopron vármegyei ügyeden. Édesanyja - a már említett Batthyány La­jos gróf leánya - Batthyány Anália/Emma grófnő és édesapja Batthyány Gé­za gróf volt. Az édesanya a Batthyányak (németűjvári) Zsigmond ágához, az édesapa pedig a pinkafői, Imre ághoz tartozott. 1882-ben nősült meg, felesé­ge Andrássy Ilona grófnő volt. így a „szép akasztott ember”, gróf Andrássy Gyula miniszterelnök (1867-1871) veje lett. Házasságából két gyermek szü­letett: Emanuela/Ella és Gyula. Budapesten, Berlinben és Párizsban folyta­tott jogi tanulmányokat, majd jogtudományi doktori oklevelet szerzett. Iízt követően diplomáciai pályára készült, ezért 1881-ben diplomáciai vizsgát tett. 1882-ben követségi attasévá nevezték ki. Diplomáciai pályáját azonban nem kezdte meg, mert megnősült és ikervári uradalmára vonult vissza, az ot­tani birtokán gazdálkodott. Közszereplést is vállalt. 1884—1892 között Győr vármegye főispáni, 1892-1896 között pedig a fiumei (ma: Rijeka, Horvátor­szág) kormányzói posztot töltött be. 1893-1896, valamint 1910-1918 között tagja volt a főrendi háznak, 1896-tól 1910-ig Győr, Fiume és Bodajk ország­gyűlési képviselőjeként tevékenykedett, közben részt vett Vas vármegye köz­életében is.'( ,„1 Magijai országon egyedül álló vasvármegyei elektromos mű létrehozásában is fő része voll s ez alkotás is maradandó értékkel gyarapítja neve jelentőségét." — olvasható a Borovszky szerkesztette Vas vármegye kö­tetben.4 A tanulmányban ezen elektromos mű létesítésének következtében Nyugat-Magyarországon kibontakozó modernizációról lesz szó. Az édesapa, Batthyány Géza 1838. január 1-jén született és 1900. január 2-án hall meg. Tanulmányait Pozsonyban (ma: Bratislava, Szlovákia) végezte. 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom