Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/1 (Szombathely, 2008)
Tóth József–Somkuthy Ferenc: 200 éves az ország legidősebb páfrány fenyője az acsádi kastélyparkban
„1 723-ban egy emeletes téglából készült udvarházat említettek itt. amelynek alsó szintjén két lakószoba, és egy kamra kapott helyet.”8 A birtokot Szegedy (III.) Ferenc halála után (1757) Ignác fia örökölte. „Valószínűleg Szegedy Ignác építette a mai kastély elődjét 1 790 körül klasszicizáló későbarokk stílusban, mely úgy tűnik, hogy újonnan emelt épület volt, és nem tartalmazta a korábban itt állt rezidencia falait.”0 Szegedy Ignác Zala vármegyei alispán, táblabíró, királyi tanácsos 1796-ban bekövetkezett halála titán négy kiskorú gyermeke örökölte birtokait: (IV.) Ferenc, Róza, Antónia és Katalin, az uradalmakat ekkor nagybátyjuk, Szegedy János szombathelyi kanonok és felsőőri prépost kezelte. Az ekkor keletkezett összeírás szerint az acsádi kastély a falu végén állt, említés történt egy benne lévő bolthajtásos és zöld szobáról, a konyháról, valamint a gyümölcstartó granáriumról és az éléskamráról. Acsád később (IV.) Ferencé lett, Ivámot Szegedy Róza és férje kisfalud! Kisfaludi Sándor költő kapta meg, később Antóniáé lett az ottani kúria. Szegedy (IV.) Ferenc Zala vármegye alispánja, Szabolcs vármegye főispá- ni helytartója, Verőce vármegye főispánja, és a hétszemélyes tábla bírája volt. 1824-ben ő építtette és alakíttatta ki a kastélyt klasszicista stílusban, amely akkor még téglalap alakú volt. Az angol stílusú tájképi parkot is ekkor telepítették az épület körül. Mivel a főispánnak nem volt gyermeke, 1848-as halála után unokatestvérének Szegedy (I.) Károly táblabírónak az ága örökölte Acsádot: (I.) Károly fia, Szegedy Lajos cs. és kir. kamarás lett a következő tulajdonos.10 A birtokot jól kezelték. trA községtől jobbra és balra magastörzsű tölgyes. A rétek inkább szárazait, mint nedvesek.”1' 1898-ban két tulajdonosa, György és Béla, majd Szegedy Györgynek nem lévén fiú utóda (két lánya volt), 1911-ben kihalt a Szegedy család nemesi ága. A régebben kettészakadt nemesi család másik ágát, Lajos öccsének, Imrének a személyében 1874-ben osztrák bárói rangra emelték, Szegedy-Ensch néven. Ok voltak a hermáni hitbizományi uradalom és az inkei kúria tulajdonosai. „A Szegedyek belterjes gazdálkodást folytattak birtokaikon, repce- és cukorrépa-termesztéssel is foglalkoztak.”1'1 1897-ben Szegedy György főfoglalkozási! földbirtokos és haszonbérlő acsádi birtokairól olvashatjuk: „szántóföld 730 kert 6 rét 69 szőlő 5 legelő 0 erdő Ső7 földadó alá nem eső terület 48 Összesen: 1415 Icát. hold. A gazdaságban foglalkoztatott cselédek szóima 27. A gazdaságban használt fontosabb gépek, eszközök: Lokomobil 1 db, járgány 1 db. cséplőszekrény 1 db. vetőgép 3 db. rosta 2 db. eke 30 db, trieur 1 db. szecskavágó 1 db. borona 28 db, henger 14 db, igcis szekér 25 db. Háziállatok: szarvasmarha 172 db. ló 21 db, sertés 72 db.”™ 8
