Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/1 (Szombathely, 2008)
ADATTÁR - Kalocsai Péter: A Batthyányak szerepe a Nyugat-Dunántúl modernizációjában a 19–20. század fordulóján
1899-1900-ban belga és francia tőke bevonásával valósult meg.100 A kereskedelmi miniszter 1899. október 10-én 61.824/1899. számon adta ki „A soproni villamos városi vasútra vonatkozó engedélyokirat”-ot.101 Közben az engedélyes Batthyány Géza 1901. januári elhunyta miatt - a végrendeletből adódóan és a kereskedelmi miniszter megerősítésével - fiára, Batthyány Lajosra szállt át az összes villamosvasúttal kapcsolatos engedély és kötelezettség. 10~ Az engedélyokirat 19. §-a előírta, hogy az „Engedélyes köteles ... három hó alatt részvénytársaságot alapítani.”10'1 A Soproni Villamos Városi Vasút Rt. (SVWR) alakuló közgyűlését 1900. március 25-én, Budapesten tartották. A részvénytársaság székhelye Sopron, hivatali nyelve a magyar lett. Az igazgatóság tagjai a következők voltak: Batthyány Lajos gróf, Edelmann Sebő, Gotland Jenő, Goutli Sándor budapesti ügyvéd, Brössler Ignác budapesti tanár, Schladner Alfréd soproni bankigazgató, valamint Felix Delhaye brüsszeli és Max Lvon párizsi lakosok.104 Batthyány Lajos gróf a villamosvasút létesítésével kapcsolatos minden dokumentumot, engedélyt és az „összes vagyonságokat” a SWVR-nek átadta,105 amely vállalkozás valójában szintén a VEMR tulajdona volt.100 A Széli-kormány kereskedelmi miniszterének, Hegedűs Sándornak a jelenlétében 1900. április 30-án került sor a villamosvasút fővonalának és a forgalmi telep szárnyvonalának ünnepélyes átadására.10' Ez Magyarország nyolcadik városi villamosvasútjának megnyitását jelentette.los A közvágóhídi mellékvonalat 1900. június 8-án adták át a forgalomnak.100 Az 5064 m hosszú villamospálya egy fővonalból (Déli pályaudvar, Baross Gábor utca—Kossuth Lajos út-Újteleki titca—Várkerület—Széchenyi tér-Erzsébet utca-Deák tér- Mátvás király utca-GYSEV pályaudvar), egy mellékvonalból (Várkerület, Pannónia szálló—Ötvös utca-Magyar utca—Kőfaragó tér—Győri út, közvágóhíd) és egy személyforgalomra nem használt szárnyvonalból (Kossuth Lajos út— Táncsics Mihály utca, forgalmi telep) állt.110 A fővonal Várkerület és a GYSEV vasútállomása közötti kerülő útirányát az indokolta, hogy a Mátyás király utca ekkor még nem vezetett be a Széchenyi térre. A fővonal hossza 3826 m, a Várkerület—közvágóhíd mellékvonal hossza 1238 m, a kettő együtt összesen 5064 m volt.111 A Várkerület-közvágóhídi vonalon csak bizonyos alkalmakkor, a heti vásárok napjain, vagy pl. cirkusz vendégszereplésekor volt jelentősebb a személyforgalom.lia A szóban forgó villamosvonal forgalmát a tervezéskor a pálya mentén kiépülő városrésztől, az új kórház megépítésétől és a sertéskereskedelem fellendülésétől várták.11,1 Ezek azonban egyelőre elmaradtak. Ezért a város képviselő-testülete az 1904. február 25-ei közgyűlésen hozzájárult ahhoz, hogy a szóban forgó pályát felszámolják, s helyette a fővonalat a Déli pályaudvartól a sörgyárig meghosszabbítsák.11 A gyorsan megépült új Baross utcai vonalszakaszt 1904. szeptember 24-én már meg is nyitották.115 A pálya hossza e változtatások következtében 4575 m-re csökkent, 1238 m hosszú pályát szedtek fel és 726 m újat építettek.110 A villamosvasút gyorsabbá és kényelmesebbé tette Sopronban is a városi tér használatát, megváltoztatta sokak helyi közlekedési szokásait és életmódját egyaránt.11 71
