Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/1 (Szombathely, 2008)

Tóth József–Somkuthy Ferenc: 200 éves az ország legidősebb páfrány fenyője az acsádi kastélyparkban

tűri. „A faj azért alkalmas erre a célra, mert jól tűri a talaj- és a levegőszennyezést. Erre bizonyíték, hogy Budapest legszennyezettebb útjain, a Margit- Icörúton és a Rákóczi úton is életben maradtak a páfrányfenyők. Egy Ja- pcinban található, töiténelmi pillanatokat is megélt fa bizonyítja, hogy még ennél rosszabb körülményeket is kibír: az említett fa ugyanis Hirosimától mintegy harminc kilométerre áll, és túlélte az atombomba okozta pusztítást.”*

Lombozatát kártevők, kórokozók nem károsítják. Szaporítható magvetéssel, a magvak 1 évig elfekszenek, csak 1 év múlva csíráznak, vagy augusztusi félfás dugványozással.

Az acsádi kastély keltben, 1808-ban ültetett páfrányfenyő magassága 32 méter, törzskörmérete (továbbiakban K:) 462 cm. Az országban a páfrányfenyő már jól elterjedt a különböző kastélykertekben, arborétumokban, közintézményekben és közparkokban. Tóth Imre szerint a Dél-Kínából származó páfrányfenyő megtalálható a kámoni, a szarvasi és a vácrátóti arborétumokban. Sajnos, máig sem készült el az ország idős fa-katasztere.

Vas megyében a következő helyeken találhatók méretesebb páfrány fenyők:- Acsád, Szegedy kastélykert, törzskönnéret (K:) 462 cm, magasság 34 ni.- Gencsapáti, Apponvi kastélykert. K: 380 cm- Gyöngyöshermán, Szegedv-Encs kastélykert K: 360 cm- Hegyfalu, Széchenyi kastélykert K: 365 cm, nőivarú- Szombathely, Elerény, Gotthard kastélykert K: 250 cm- Ivánc, Si gray kastélykert K: 328 cm, és 235 cm- Szombathely, Kámoni Arborétum K: 230 cm- Kemenessömjén, Berzsenyi kastélykert K: 330 cm- Szombathely. Ólad, Emuszt kastélykert K: 260 cm, 2008-ban 110 éves- Répceszentgyörgy, Horváth kastélykert K: 350 cm- Sárvari Arborétum K: 286 cm, ültetve 1876-ban- Sorokpolány, Szápáiy kastélykert K: 372 cm- Szombathely, Brenner park K: 270 és 160 cm- Szombathely Gayer park K: 220 cm- Táplánszentkereszt, Széchenyi kastélykert K: 387 cm- Vasegerszeg, Markusovszkv kastélykert K: 292 cm.5

AZ ACSÁDI URADALOM ÉS KASTÉLYKERT TÖRTÉNETE

Acsád a szombathely-soproni vasútvonal mentén van, Szombathelytől 12 km-re. A település határában már a neolitikum idején éltek emberek, késő bronzkori leletek, kelta sír, valamint egy római szarkofág is folyamatos településre utalnak. A Csepregi úti dűlőben előkerült késő római téglasír kettős csontvázas temetkezéssel bírt. A település nevét először 1255-ben Acliád földjeként említi okirat. A név tűik kazár eredetre vall, egykori vezérük Absád nevére utal. Az 1284-ben kiadott oklevél várbirtokként írja le. 1365-ben Köveskuti Pósa unokái Miklós és János birtokaikon osztozkodnak, amely osztozkodás során Acsád neve is említett. „1412-ben Köveskutat Hallos Jób fiúsított nővéreinek, Borbálának Bynchelnek és Mártának az őket megillető részt átadta. ”ü

6