Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/1 (Szombathely, 2008)
ADATTÁR - Kalocsai Péter: A Batthyányak szerepe a Nyugat-Dunántúl modernizációjában a 19–20. század fordulóján
Tagja volt a főrendiháznak, annak mentelmi, pénzügyi, közgazdasági és közlekedési bizottságának. Élete során ő is több jelentős pozíciót töltött be, pl. volt Sopron vármegye alispánja, az Első Magyar Általános Biztosító-Társaság és a Magyar Földhitelintézet választmányának tagja. Bekapcsolódott Vas vármegye közéletébe és gazdasági életébe is. Virilisként került be Vas vármegye közgyűlésébe. A soproni villamos világítási vállalatnak és a soproni villamos- vasútnak is engedélyese volt. Jótékonykodott is. Felesége - Batthyány Lajos gróf leánya - Batthyány Amália/Emma.5 Egy sajtóhír szerint: „A legelső nemzeti ruhaviseletet Batthyány Géza gróf és Batthyány Amália grófnő esküvőjén használták 1859 nyarán. ... a díszmagyar ezután jött divatba. ”(> A VEMR Nyugat-Dunántiil villamosítása a Vasvármegyei Elektromos Művek Rt. (VEMR) és az ikervári vízi erőmű létesítéséhez kapcsolódik. E nagyszabású beruházás ötletével kapcsolatban a források ellentmondóak. A Batthyány grófoknak már a 18. sz. végétől volt Ikerváron vízimalma, amely kb. 120 LE-vel (89,48 kW) dolgozott és a Rába folyóból nyerte vízi erejét.7 Egyes kútfők e családhoz, pontosabban Batthyány Lajos grófhoz, a tragikus sorsú első felelős magyar miniszterelnök unokájához kötik az ötletet.8 A korabeli helyi sajtó pl. így írt: „gróf Batthyány Lajos agyában megfogant”!' e nagyszerű beruházás gondolata. Borovszkv Vas vármegye kötetében a következő olvasható: „A kezdeményezésének érdeme gróf Batthyány Lajos ikervári nagybirtokos, orsz[ággyűlési] képviselőé, ki herényi Gothard Jenő és Edelmann Sebő kiváló szaktudósaink és dr. Károlyi Antal alispán közreműködésével valósította meg e nagyszabású és messze földön egyedül álló művet.”10 Bodányi Ödön Szombathely város főmérnökének könyve szerint pedig a Ganz gyár mérnökei - Bánó László és Szüts Béla - hívták fel a Batthyányak figyelmét arra, hogy a Rába folyónak Ikervárnál közel 8 m-es esése lehetőséget kínál vízi erőmű építésére és elektromos áram előállítására. A mérnökök törekvését karolta fel Batthyány Lajos édesapjával, Batthyány Gézával együtt.11 Bodányi könyvében idézi is Bánó László tervezőmérnök visszaemlékezését: „Szüts Béláival magánmérnöki irodáink megnyitáisa utáin tele reménnyel és munkakedvvel az 1892-ik év elején Józsa Láiszlóval értekeztünk Magyarország nagyobb vízierőiről. Ekkor értesültünk arról, hogy a Ráibán Ikervár mellett nyerhetni nagyobb vízi erőt, amely akkor csak két kis turbináival volt kihasználva. Tanulmányoztuk a dolgot. Mondhatom, hogy technikus jobb helyen nem kopogtathatott volna. Úgy gróf Batthiány Lajos, mint édes atyja, gróf Batthiány Géza örömmel vették törekvésünket és fáradtságot nem ismerve, a legnagyobb odaadással igyekeztek tervünket megvalósítani . ...”la A rendelkezésre álló források tehát, ellentmondóak az ötletgazda voltát illetően. A tervezgetés eredménye: Szombathely, Sárvár és Ikervár villamosítása, és Szombathelyen villamosvasút építése lett. E tervek megtárgyalása, megvalósítása érdekében Károlyi Antal Vas vármegye alispánja 1894. július 8-ára és 9-ére, a vármegyeháza kistermébe értekezletet hívott egybe, amelyen Batthyány Lajos 60
