Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/1 (Szombathely, 2008)
ADATTÁR - Söptei Imre: Bersek József, 1807–1865. – Egy valósabb életrajz
Bérsek történetének egyes feldolgozói említik a már idézett vonalat, hogy Bécsben élő nővére, áld Koderle „bárónak”, Erzsébet királyné bizalmasának felesége lett volna, lépett közbe idő előtti szabadon bocsátása érdekében.*’7 Ez, mint láttuk, abból a szempontból mindenesetre lehetetlen, hogy a huszárezredesnek nővére nem volt, csak bátyja. Húgának, Bersek Máriának Franz Koder- level, aki persze nem báró, sőt valószínűleg még csak nemes sem, kötött házasságára e pillanatban közvetett bizonyítékunk van. Egy bécsi genealógiai munka említi őket, leányuk nemesi emelkedésű házasságkötésével kapcsolatban. Ebből az is kiderül, hogy Koderle valóban a császári pár közelében tartózkodott, mert a schönbranni és a laxenburgi kastélyok várnagyaként (Schloss- liauptmann) működött, szolgálataiért tanácsosi címet is kapott.*’8 Ennek tudatában semmiképpen sem szabad elvetni a bécsi segítség lehetőségét, még akkor sem, ha a Bersek-féle önéletírásban erre még a leghalványabb utalás sincs.*,i) HÁZASSÁGBAN A szabadulás után Berseket a Rozvánv család fogadta be ideiglenesen. Felajánlotta a jegvesség felbontását, de a menyasszony állta korábban adott szavát. 1852. augusztus 19-én, Szalontán sor került, a több mint 3 évvel korábban tartott kézfogó után, Bersek József és Rozvány Erzsébet között a házasságkötésre.70 Talán a Nagykőrösről éppen hazatért Arany család is részt vehetett a szertartáson.71 Még azon a napon Bécsbe utaztak nászútra, élve Bersek Mária családjának vendégszeretetével, valamint talán megköszönendő nekik, a nyújtott segítséget. A több hónapos tartózkodás alatt Betty megismerkedhetett a nagyvárosi életformával, fennmaradt emlékei mutatják, hogy rengeteg színdarabot — köztük Shakespeare, Geothe és Schiller drámáit -, operát - Mozait, Meyerbeer - és balettelőadást nézhettek meg a Burgtheaterben és a Hoftheaterben.7' A visszautat október végén elkezdték szervezni, amelyhez először is útlevelet kellett beszerezni, mert a szabaduláskor kapott ideiglenes dokumentum lejárt. Hivatalos honossága még Kőszeghez kötötte, ezért Bersek oda fordult a passzusért. A kőszegi képviselő-testülethez írt magyar nyelvű levelében, amely az általunk talált utolsó hivatalos kőszegi adat Bérsekkel kapcsolatban, november 15-től dátumozva, fél éves időtartamra kért szabad közlekedést biztosító engedélyt, Bécs és Bihar vármegye között. Természetesen, már nem csak magának, hanem vele utazó feleségének is. Kőszegi kapcsolatainak meglétét mutatja, hogy a szükséges további adatokkal, pl. a két személyleírással, Stettner Antal, a városi tanács titkára szolgált.7'* Érdekes, hogy elvkor még jól tudták születési időpontját! Az esküvő idején már 45 éves, volt katonatiszt és a 22 esztendős feleség külsőleg is szinte ellentéte egymásnak. Előbbi magas, szőke hajú, kék szemű, hosszúkás arcú, hajlott orrú, barnás körszakállű és bajuszú férfi volt, míg az asszonyt közepes alkatú, fekete hajú és szeműként illák le, akinek kicsit „nagyobbacskára” nőtt az óira.74 Persze ez a száraz, hivatali nyelvezetű leírás nem adja vissza a valóságot. A párról készült fényképen Erzsébet csinos fiatalasszony, Bersek viszont már nem is javakorabelinek, inkább öregnek tűnik,75 tehát az korbeli eltérés ekkor jóval nagyobbnak látszik a ténylegesnél.
