Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/1 (Szombathely, 2008)
Tóth József–Somkuthy Ferenc: 200 éves az ország legidősebb páfrány fenyője az acsádi kastélyparkban
lenleg is Betegek Szociális Otthona intézmény működik itt. a kastély épülete 2003 második felében felújítás alatt áll.”1* A KASTÉLY ÉS KERTJE NAPJAINKBAN A kastély épülete: „Az egyemeletes, középrizalitján oromzattal és négy falpillén el ellcitott kastély háitsó homlokzata tympanonos középrészű. Dísztermében a mennyezeten ornamentális freskó van. mely olasz művész alkotása.”11' Az épület részletesebb leírását a Kastélylexikon 5. kötetében olvashatjuk: „Szabadon álló. főszárnyán emeletes, hátranyúló mellékszárnyain földszintes U-alaprqjzú épület... Főhomlokzata 7+3+7 osztású nyílások láthatók. közöttük sásleveles fejezetű pilaszterek húzódnak, felettük négyzetes vakablakok láthatóak emeleti részen. A középrizalit felett fogazott díszítésű timpanon húzódik, a rizalilhoz három részben osztott lépcső vezet fel a parkból .... A kastély udvarán posztamens-jellegű, babérkoszorúval díszített kút, amelyet oroszlánfejes vízköpővel láttak el.”17 Az acsádi Szegedy kastélykert (Hisz. Acsád község 158 túl. lap 111 hrsz., törzskönyvi száma 17/TT/1983, védetté nyilvánítási határozat száma 2/83) nagysága 3,2 ha., természetvédelmi kezelője: Szociális Otthon, Acsád. A 3,2 hektáros parkot már 1952-ben védetté nyílvánította az Országos Természetvédelmi Tanács. Növénykataszterét Papp József készítette el.18 0 írja a park növényritkaságairól megjelent cikkében: „A Kaliforniáiból származó mam- mutfenyőjét (Sequiadendron giganteum Buchh.) Grúzból kapták 1870-ben. mint 5 éves csemetét. Ma 500 cm törzskörméretű. s 30 m magas.-Kaukázusi jegenyefenyőjét (Abies nordmanniana Spach.) 1875-ben ültették, ma törzskörmérete 260 cm. A két legnagyobb boglárját (Platanus acerifolia Willd.) 1820 körül telepítenék. Ma törzskörméreteik 500 cm felettiek. Az arborétum mellett 40 kevésbé nagy platánfákból kettős fasor is van. Fenyő- és lombosfáinak hosszú sorából csak az 1875-ben ültetett szomorú bükkfája különös megjelenésű alakját (Fagus silvatica cv. pagnyensis) említjük. A nagytermetű fa törzse 350 cm kör- méretű. koronájának átmérője 15-16 méter. Vastagabb áigai még 10 méter magasságban is vízszintesen elállók, s a vastag ágak végeiről csüngenek le nagy számban a vékony gallyak egészen a talajig. Mintegy zöld függöny, áigy veszi körül ez a törzset, nyáron árnyas, kellemes üdülőhelynek használd udvart alakítva ki. Nincs ilyen másutt hazáinkban.”1'' Pauer Arnold 1932-ben termetes növényritkaságokat említett,20 amelyek közül több ma is látható. A parkhoz kapcsolódó védett platánsort 1840 körül Szegedy Ferenc ültette. A park méretesebb növényegyedinek leírását tartalmazza Körmendi József nyugalmazott községi tanácselnöknek 1979. november 15-én Farkas Ferenchez, az oladi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet tanárához írt levele is: „Itt látható Magyarország legidősebb páfrány fenyője, amelyet a feljegyzések szerint 1808-ban ültetlek. A mammutfenyő 1870-ben amely 32 m magas. 450 cm törzskörméretű. A hatalmas óriás koronája szomorúi bükk alakjához 10
